A BKV saját folyó bevételeiből törleszti addig az esedékessé váló adósságot, idén 9,4 milliárd forintot. Az igazgatósági elnökök levélben hívták fel a főpolgármester figyelmét a cég kritikus pénzügyi helyzetére.

A cég hónapok óta hiába vár a hitelek kiváltásához szükséges állami bankgaranciára Kocsis Zoltán / Népszabadság

A BKV novemberre felélheti idei költségvetési keretét. A főváros közlekedési cége ugyanis az üzemeltetésre kapott fővárosi támogatás, valamint a jegyértékesítésből származó bevételének terhére kénytelen visszafizetni adósságának idén lejáró 9,4 milliárd forintos összegét. S ez végképp nem fér bele az egyébként is rendkívül szűkre szabott idei üzleti tervbe. Így még jóval az év vége előtt elfogyhat az idénre szánt 140 milliárd forint. A kritikus pénzügyi helyzetre, illetve a várható következményekre Várszegi Gyula, a BKV és Loppert Zoltán, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) igazgatóságának elnöke egyaránt levélben hívta fel Tarlós István főpolgármester figyelmét.

A BKV immáron hónapok óta hiába vár a hitelek kiváltásához szükséges állami bankgaranciára. Márpedig e nélkül nincs új hitel. A Népszabadság információi szerint a kormány egyelőre nem is reagált a fővárosi önkormányzat sürgető leveleire. Igaz, a három pénzintézet által megajánlott összeg önmagában nem is lenne elég. A BKV eredetileg hét bankot hívott meg a refinanszírozásról szóló közbeszerzési eljárásra, de csak három – a Budapest, a Gránit és a KDB – adott be ajánlatot összesen 5,5 milliárd forintra. A hiányzó 3,9 milliárdra később újabb tendert hirdettek, amelynek ajánlattételi határideje szeptemberben járt le. Állami garancia nélkül azonban hiába tárgyalnak. A Fővárosi Közgyűlés már tavaly kinyilvánította, hogy az adósság fedezetét nem tudja saját büdzséjéből biztosítani, de ahhoz hozzájárult, hogy a BKV hitelt vegyen fel a korábbiak visszafizetésére. Nem is tehetett másként. Ha a BKV egyetlen részlettel megcsúszik, a hitelezők felmondhatják a fennálló 61,7 milliárd forintos teljes adósságot.

Lapunk értesülései szerint a BKK már most is előfinanszírozza a közlekedési cég működését. Az elszámolt teljesítmény időarányos havi kifizetése helyett immáron három-négy héttel „előrébb tartanak” a könyvelésben. Ez a csúszás a hitelrészletek esedékessé válásával és kiegyenlítésével egyre nő, így novemberre várhatóan elfogy a fővárosi, illetve a BKK-költségvetésben BKV-finanszírozásra elkülönített pénz. A cég eddig 4,7 milliárd forintot fizetett vissza a működésre kapott bevételek terhére, de még ebben a hónapban törleszteni kell további 2,4 milliárdot, decemberben pedig az idén esedékes adósság maradékát, 2,3 milliárdot. Csakhogy addigra nem lesz miből.

A fővárosi önkormányzatnak két választása marad. Az egyik opció, hogy leállítja a fővárosi közlekedési vállalatot. Ez talán elég erős üzenet lenne ahhoz, hogy a kormány a budapesti közlekedés finanszírozási kérdését egyszer s mindenkorra rendezze. Ez azonban a főváros teljes megbénításával járna, amely érintene minden közintézményt, iskolát, üzemet, közellátást és kórházat is. Ennek politikai kockázatát Tarlós István főpolgármester aligha vállalhatja fel. Akkor sem, ha újabb ciklusra kap meghatalmazást a város vezetésére. Így marad opciónak az általános tartalékok mozgósítása.

Ha találnak is mintegy tízmilliárd forintot a városházi spájzban – s addig nem veszítenek el egy újabb metrópert –, meglehetősen rövid időre lélegezhetnek fel. Jövőre ugyanis újabb 52,3 milliárdos hitelcsomag jár le, amelynek első, 6,7 milliárdos részletét márciusban kellene kiegyenlíteni. Erre forrást biztosíthatna a dugódíj bevezetése, de megoldaná az állami garancia megadása is. A kormány azonban hallgat és ül a pénzén. Ennek magyarázata lehet, hogy a BKV államosítására vonatkozó forgatókönyv megvalósítása egyre valószínűbbnek látszik. Addig mindenki a felülről érkező döntést várja, bármi legyen is az.