Orbán hezitál, fideszesek úgy tudják: "Schmitt Pál önjáró lett"
A kormánypárti politikus tudomása szerint "az ügy nem egyszerű, mert Schmitt Pál önjáró lett, egyelőre nem hallgat senkire". - Az természetes, hogy Szöulban, vagy a repülőgépen Mongólia fölött a levegőben nem mondhat le egy köztársasági elnök. De elhatározásra kell jutnia. Ez ugyanis már nem a személyéről szóló döntés. Mérlegelnie kell, hogy mennyit árt Magyarországnak, a kormánynak, ha nem távozik a Sándor-palotából - közölte forrásunk.
Egy másik ismert politikus a kormányoldalról azt mondta: ha Schmitt Pál esetleg a távozás mellett döntene, "az akkor sem megy egyik óráról a másikra". A szcenárió az lehet, hogy az államfő először konzultál a miniszterelnökkel, aztán a Fidesz-, illetve a KDNP-frakcióval, az ellenzéki képviselőcsoportokkal, és azt követően nyújtja be az Országgyűlésnek a lemondást.
Hogy Schmitt Pál nem kíván lemondani, az is bizonyítja: a Köztársasági Elnöki Hivatal péntekre két eseményre is meghívót küldött a sajtó képviselőinek.
"Tisztelt Szerkesztőség! Tájékoztatjuk Önöket, hogy Schmitt Pál, Magyarország köztársasági elnöke 2012. március 30-án, pénteken 10. 15 órakor udvariassági látogatáson fogadja Karl Viktor Erjavecet, a Szlovén Köztársaság külügyminiszterét a Sándor-palotában" - szól az egyik meghívó. A másik megerősítés: 11 órakor a köztársasági elnök részt vesz pénteken a Parlamentben a Magyar Innovációs Nagydíj átadásán. Azaz Schmitt Pál köztársasági elnöki minőségében lép a nyilvánosság elé.
A miniszterelnök még nem hozott végleges döntést
A Fidesz vezérkarában nincs egységes álláspont arról, hogy Schmitt Pálnak le kell-e mondania. Azért sem, mert a lapunk által megkérdezett egyik politikus a Semmelweis Egyetem szenátusi tanácsának a döntése előtt még mindig nem tudott biztosat mondani arról, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a gyors lemondás mellett tette-e le a voksot.
Van olyan elnökségi tag is, aki kedden, a SOTE vizsgálóbizottsági jelentésének a közzététele után is arra hívta fel a figyelmet: Schmitt Pált is megilleti az ártatlanság vélelme, és ha az egyetem javasolja is a doktori cím megvonását, az államfő bírósághoz is fordulhat.
Lázár János a nap folyamán az MTI jelentése szerint nem akart nyilatkozni az ügyben, végül többszöri, a személyes véleményét firtató kérdésre azt mondta: "nincs jelen pillanatban olyan véleményem, amelyet megosztanék önökkel, azért sem, mert Magyarország köztársasági elnökéről van szó, a magyar köztársasági elnöki intézményről, ez pedig nem a kapkodásnak a műfaja jelen pillanatban".
Arra, a felvetésre, hogy az MSZP határozati javaslatban szólítaná fel lemondásra az államfőt, Lázár János megismételte, "a Magyar Köztársaság elnökéről és elnöki intézményéről van szó, úgy gondolom, ez elég komoly dolog ahhoz, hogy egymást komolyan véve, kellő körültekintéssel járjunk el".
Budapesti KDNP: "A bűnről ki kell mondani, hogy bűn"
A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) budapesti elnöke bocsánatkérésre vagy lemondásuk megfontolására szólítja fel azokat a politikusokat, akik az államfő kisdoktorija ügyében "az igazság kiderítése helyett abban ügyködtek, hogyan lehetne eltussolni ezt a botrányt". Szalma Botond Népszabadsághoz eljuttatott közleményében a fővárosi elnökség nevében üdvözölte a Semmelweis Egyetem doktori tanácsának döntését Schmitt Pál doktorija ügyében.
"Elfogadhatatlan, hogy valaki érdemtelenül birtokoljon egy olyan tudományos címet, amelyet neve megkülönböztetésére is használhat" - fogalmazott, hozzátéve, fokozottan igaz ez olyan személyekre, akik magas állami tisztséget töltenek be. A KDNP budapesti elnöksége ragaszkodik a Fidesz-KDNP választási ígéretének betartásához, amely szerint a jövőben nem lehetnek egyesek és kettesek az országban. "A bűnről ki kell mondani, hogy bűn, a feketéről, hogy fekete, a fehérről, hogy fehér, ezt diktálja a keresztény erkölcs is" - szögezte le Szalma Botond.
Mindez azt jelzi: a kormánypártok soraiban ellentmondásos a Schmitt -ügy megítélése, de a fideszes-KDNP-s képviselők nagyrésze a lemondást látja az egyedüli megoldásnak.
