A parlament honlapján közzétett indítványok szerint a két politikus megjelölné a szociális tevékenységet is az önmagában vallási tevékenységnek nem minősülő tevékenységek között. Ezt azzal indokolják, hogy az elmúlt években a kizárólagosan szociális feladatok ellátásra nagy számban alakítottak egyházakat minden hitéleti tevékenység nélkül.

Önmagában a szociális közfeladat ellátás nem minősül primer hitéleti tevékenységnek, azonban az elsődleges hitételi tevékenységet kiegészítheti - írták.

Egy másik módosító javaslatuk értelmében az egyház nyilvántartását megindító kérelem, valamint az abban foglalt adatok valódiságát indokolt büntetőjogi felelősségre vonás lehetőségével védeni. A kérelem benyújtója tartozik felelősséggel a kérelemben foglaltak valódiságáért.

Javasolják továbbá, hogy az egyházak bírósági nyilvántartásba vett adatai között az egyház köznyelvben meghonosodott elnevezését is fel kelljen tüntetni, tekintettel arra, hogy sok esetben az egyházak hivatalos elnevezése és a mindennapi életben, a társadalomban elterjedt neve eltér(het) egymástól.

Az egyház címerének és logójának képi megjelenítését a Fővárosi Bíróság által nyilvántartott adatok között nem javasolják, mivel a bírósági nyilvántartás szakmai, informatikai hátterének megteremtéséről e törvény nem rendelkezik, így annak tisztázása nélkül ilyen feladat bírósághoz telepítése nem indokolt - emelték ki.

Egyik indítványukban megteremtenék annak lehetőségét, hogy amennyiben az egyházak nyilvántartásba vételében eljáró bíróság bizonytalan a vallási tevékenységgel kapcsolatos feltételek fennállásának megítélésében — a polgári perrendtartás szabályai szerint — lehetősége lenne szakértő kirendelésére.

Rögzítenék azt is, hogy az egyház külön jogszabályban meghatározott nyilvántartásba bejegyzett adatai nyilvánosak. Védenék a már nyilvántartásba vett egyházak elnevezését, jelképrendszerét, a köznyelvben meghonosodott elnevezését is azzal, hogy a nyilvántartásba vett egyház elnevezésének, jelképrendszerének és a köznyelvben meghonosodott elnevezésének használatát a bejegyzett egyház erre irányuló, kifejezett írásbeli hozzájárulásához kötné.

A fideszes Csöbör Katalin szerint szükséges lenne azt is jelezni, hogy hitéleti bevételek köre szélesebb, a törvényjavaslat ugyanis csak az állami költségvetésen keresztül juttatott bevételeket nevesíti. Így a javaslat felsorolja a hitéleti célú bevételeket, azonban a felsorolásból kimaradt a
hitéleti célú bevételek egy része, mint például a magánszemélyek adománya, stóladíj, a lelkigyakorlatból származó bevétel.

Egy másik módosításában külön választaná az egyházalapítást és az egyház meghatározást külön úgy, hogy a cselekvőképesség, illetve a magyarországi lakóhely csak az egyházalapítás feltétele legyen, a tagságé nem. Az egyház fogalmát a javaslat úgy határozza meg, hogy az egyház cselekvőképes, magyarországi lakóhellyel rendelkező természetes személyekből álló szervezet. A meghatározás szerinte azt sugallja, hogy például a kiskorúak, gondokság alatt állók és a külföldiek nem lehetnének az egyház tagjai.