A legfőbb bírói fórum határozatával elvileg vége az egy éve tartó politikai groteszknek. Az MSZP legkésőbb a jövő héten megkezdheti az aláírásgyűjtést. Az MSZP kérdése így szól: „Egyetért-e ön azzal, hogy az Országgyűlés semmisítse meg a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvényt?”
A Kúria különösebben nem foglalkozott azzal, hogy mit kerestek a kopaszok az NVI épületében.
Korábbi döntésére hivatkozva megismételte ugyan, hogy a portán történtek miatt sérült a választások tisztasága és a rendeltetésszerű joggyakorlás elve, de annak megállapítására nem látott alapot, hogy Erdősiné a kidobóemberekkel akarategységben cselekedett volna. Ennek a szerdán kihirdetett végzés után a népszavazás szempontjából nincs is jelentősége, az meg a rendőrség dolga lesz, hogy tisztázza: történt-e választás rendje elleni bűncselekmény, ha igen, azt ki követte el, s valaki szóba jöhet-e felbujtóként?
Most az a fontos, hogy jöhet a boltzárról szóló népszavazás. A szocialistáknak négy hónapjuk lesz az aláírásgyűjtésre.
Ütős témáról van szó – a közvélemény-kutatások szerint a nagy többség ellenzi a kötelező zárva tartást –, amely a folyamatban lévő többi népszavazási kezdeményezés esélyét is növelheti.
Az MSZP-s Gőgös Zoltán már gyűjti az aláírásokat az állami tulajdonban levő termőföldek értékesítésének leállítása érdekében, a független Kész Zoltán pedig az állami cégek vezetőinél kétmilliós fizetési plafont szeretne, meg azt, hogy a parlamenti választáson listát állító kamupártoktól vegyék vissza az állami támogatást, ha nem szerezték meg a szavazatok két százalékát.
Némi gondot az okozhat, hogy a négy kérdésnél más-más a határidő. Ám a kezdeményezők azt mondják, mindegyiknél produkálják a szükséges 200 ezer aláírást június elejéig. Amennyiben ez így lesz, az Országgyűlésnek szeptemberben tárgyalnia kell a kérdéseket, és az államfőnek október elején ki kell tűznie a népszavazást, amelyet leghamarabb novemberben, legkésőbb jövő január elején meg kell tartani.
Ám nincs még minden lefutva.
Elképzelhető, hogy a Fidesz elengedi a boltbezárás ügyét, és módosítja a törvényt, a kereskedőkre bízva, ki akarnak-e nyitni vasárnap. Ezzel kilőné a számára veszélyes témát.
De van más lehetőség is: korábban népszavazást kezdeményeztek arról, hogy a férfiak a nőkhöz hasonlóan nyugdíjba vonulhassanak negyven év munkaviszony után, de ezt nőszervezetek megtámadták az Alkotmánybíróságon, a testület pedig – helyt adva a panaszoknak – a már folyamatban levő aláírásgyűjtést akasztotta meg. Ezzel veszélyes precedenst teremtett. Elég lehet ugyanis, ha egy bolti dolgozó arra hivatkozik, hogy egy eredményes népszavazás a pihenőidőhöz fűződő jogát korlátozná.
A korábbi határozat szerint nem is kell, hogy bekövetkezzen a jogsérelem, mert a korai férfinyugdíj kapcsán is csupán jövőbeni, vélelmezett hátrányos következményekre – a nyugdíjkasszát terhelő kiadások növekedése miatt bekövetkező nyugdíjcsökkentésre – hivatkoztak a panaszosok. Ráadásul a jogi érdek sem lehet kérdéses, hiszen egy eladó esetében valóban fennáll annak a veszélye, hogy vasárnap is dolgoznia kell, ha törvény nem tiltja többé az üzletek nyitva tartását.
Harrach Péter szerint a KDNP nem kampányol
Mivel a népszavazás pártkezdeményezés, az a pártok ügye – hárította el kérdésünket Kovács Zoltán kormányszóvivő, amikor a kabinet álláspontjáról kérdeztük. A Miniszterelnökséget vezető Lázár János a múlt héten úgy nyilatkozott, hogy a kormány lezártnak tekinti a vasárnapi zárva tartás ügyét, döntsön a nép. Ezzel szemben néhány hete olyan információk jutottak el lapunkhoz, hogy a kormányzat piaci szereplőknél érdeklődött, hogyan reagálnának arra, ha ismét ki kellene nyitniuk vasárnap. Ez a visszavonulás szándékára utalt, a Lázár-bejelentés viszont arra, hogy időközben letettek erről.
Ennek oka lehet, hogy a kormányoldalon úgy vélik: egy esetleges referendum jelentősége nem vethető össze a 2008-as szociális népszavazáséval. A vizitdíj és a tandíj ugyanis az MSZP-kormányzás jelképe volt. Az még nem derült ki, hogy a Fidesz indít-e ellenkampányt. Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője (képünkön) lapunknak azt mondta: pártja továbbra is azoknak a kiskereskedelmi dolgozóknak a pártján van, akik számára „szabad nap a vasárnap”. Ugyanakkor hozzátette: a KDNP nem kampányol a zárva tartás mellett, legfeljebb ha megkérdezik őket, elmondják a véleményüket. Amely változatlan: „a fogyasztói szemlélet képviselői” kampányolnak az üzletek nyitva tartása mellett. (Csuhaj Ildikó)
