A kormány jövő héten értékeli az Európai Bizottság - Lázár szerint botrányos - javaslatát, amely a tagországok kötelező részvétele mellett a kibocsátó országokból kellene betelepíteni minden tagországnak, kötelező jelleggel. Ez újból meghívó a migránsoknak arra, hogy induljanak el. Fejenként tízezer eurót biztosítana az EU hogy például afrikai menekültek integrációját segítse az ország. Lázár szerint ez Magyarország szuverenitását veszélyezteti. Soros javaslata a különadók kivetéséről az EU asztalán van. Lázár szerint embertelen, hogy a tagországok válogassanak a menekültek között, ez olyan, mint egy emberpiac. Az ország ellenáll a kötelező betelepítéseknek. Ostorozta a magyar baloldali EU-képviselőket, akik szerinte a kötelező betelepítés mellett vannak.
Cáfolta,hogy a magyar katonák vagy a rendőrök durván bánnának azokkal, akiket visszakísérnek a határsáv túloldalára. Négy-ötszáz embert tessékeltek vissza, törvényesen.
Az infláció gyakorlatilag megszűnt. A munkanélküliség 5,5 százalékos, vannak olyan részek az országban, ahol 3 százalék alatti – folytatta a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Az ipari termelés jelentősen nőtt. A költségvetés hiánya a 2 százalékos határon belül lesz 2016-ben, csökken az adósság, miközben zajlik az ország működtetése és fejlesztése.
Az állam újból konzultációra kéri az állampolgárokat, most a közigazgatási bürokráciacsökkentés jegyében. Megkérdezik majd, milyen eljárásokat kellene egyszerűsíteni, olcsóbbá vagy ingyenessé tenni, a magánszemélyek és vállalkozások esetében.
Új NATO-pont nyílik majd Székesfehérváron, az országnak emelnie kell majd a katonai kiadásokat, s el kell érniük majd a GDP 2 százalékát.
Még négyezer hektár
Aztán egy kis statisztika: a kormány 20 ülést tartott az idei első félévben. Hetvenöt törvényt nyújtottak be a parlamenthez, 2087 ellenzéki kérdésre válaszoltak.
A földárverések július 28-án zárulnak. Négyezer hektár értékesítésére kerül sor még ebben a hónapban. Összesen 278 ezer hektár állami földet hirdettek meg, ebből 206 ezer hektárt értékesítettek, nagy részét árverésen, kisebb hányadát árverésen kívül. Az Országgyűléstől kérnek javaslatot, mire költsék az ebből befolyó nem kevés pénzt.
Az M3-as metró uniós finanszírozását firtató újságírói kérdésre elmondta, hogy Budapest európai fejlesztési bankokon keresztül vehet fel hitelt, ehhez az állam biztosítja a garanciát. „Meg kell tanulnunk, hogy bizonyos beruházásoknál az Európai Bizottság nem a támogatást, hanem a hitelfelvételt ösztönzi” fogalmazott. Az Európai Bizottság szerint az M3-as beruházás megtérül, ezért javasolják a hitelfelvételt.
Égető a munkaerőhiány, nincs szakmunkás
Az erről szóló felvetésre Lázár úgy válaszolt, hogy erre találták ki a megreformált szakképzést és az átalakult családtámogatási rendszert. Amíg az országban sok helyen nagy a munkanélküliség, addig a kormány nem támogatja a vendégmunkások behívását. Több százezer roma honfitársunk képzését, átképzését segíti a kormány és a közfoglalkoztatottak közül is sokan kerülhetnek át a munkaerőpiacra.
Liget Budapest
Tiszteletben tartja a tiltakozók álláspontját, de szerinte ők abból a téves feltételezésből indulnak ki, hogy a zöldfelület csökkenni fog. Ehhez képest 15 milliárdos kertépítési programot dolgoztak ki, ami az eddigi legnagyobb ilyen jellegű projekt. Csak beteg fákat vágnak ki - jelentette ki Lázár.
Örül-e annak, hogy az Uber kivonul az országból?
Jobban örült volna egy transzparens működésnek – válaszolta Lázár. Szerinte szektorsemleges szabályok vannak, s Magyarországon ezt mindenkinek be kell tartani. Az Uber ezt nem vállalta. Ezt sajnálja, mert a versenysemlegesség szempontjából hasznos volt ez a szolgáltatás. Kár, hogy épp egy amerikai cég nem vállalta az adótranszparenciát, miközben az Egyesült Államok ezt kéri számon Magyarországtól - mondta.
Lázárt ezután kérdezték a Sorsok Háza körüli bizonytalanságról is, amire válaszul elmondta, Orbán Viktor nyáron találkozik a Mazsihisz vezetőivel. Zsidó civil szervezetek, egyházak által fenntartott intézmények - kórházak, oktatási intézmények - fenntartása, finanszírozása lesz az egyik központi téma.
Ki vette meg a lovasberényi kormányüdülőt és mennyiért, s mi van a többi kormányüdülő értékesítésével?
– Ne adják fel a küzdelmet az információ megszerzéséért, engem is érdekel - biztatta az újságírókat Lázár. Szerinte közpénzből nem szabad az állami vezetők számára külön üdülési hálózatot fenntartani. Elég sokat vannak együtt amúgy is a munka miatt, perverzió, hogy még az üdülési időt is közösen töltsék. - Életemben nem voltam még a balatonőszödi kormányüdülőben, a szabadidőmet nem a munkatársaimmal, hanem a családommal, a gyerekeimmel szeretném eltölteni - mondta. Épp ezért szerinte örvendetes, hogy a miniszterelnök a kormányüdülők eladását szorgalmazza. Őszödöt kivéve, ahol gyerekeket üdültethetnek majd.
Megint a munkaerőhiányról
Ha az országban már teljes lesz a foglalkoztatottság, akkor jöhetnek a határontúli magyarok. Ez még több éves munka. A bevándorlók integrációjához évtizedek kellenek, ezt jól mutatja a németek példája. Mi tiszteletben tartjuk mások erőfeszítéseit, de a mi álláspontunk az, hogy Európának nincsen szüksége bevándorlókra - mondta.
Hol tart a közétkeztetés reformja?
A menza minősége ne függjön magáncégektől. Közétkeztető cégek mentek tönkre, fertőzések voltak – mondta Lázár erre a kérdésre. Az Emmi elhatározása, hogy megreformálja és egészségesebbé tétele, egy-két vadhajtástól eltekintve szükséges és jó. Az által, hogy immár az iskolák állami kézbe kerülnek, lehetőség nyílik arra, hogy a közétkeztetést ne piaci, hanem szociális alapon szerveződjön, és az állam átvegye ezt a funkciót. Ehhez az Európai Bizottság állásfoglalása szükséges.
Kétszázmilliárd forint folyt be eddig az állami földek eladásából. Minden terület a kikiáltási és a piaci ár felett kelt el.
Jöhet a Huxit?
A visegrádi országok együttműködése még sosem volt ilyen erős. Nem azért léptünk ki a Szovjetunióból, hogy egy másik hasonló unió tagjai legyünk, hanem függetlenek és szuverének akartunk lenni. Az EU-nak és az ott lévő baloldalnak a kötelező betelepítésekkel az a célja, hogy ezt gyengítse.
Felmerülhet-e az unióból való kilépésről szóló népszavazás, ha az EU továbbra is ragaszkodik a kötelező kvótához, és annak elutasítása esetén a szankciókhoz? Lázár szerint az EU nem tekinthet el az októberi kvótareferendum eredményétől és tiszteletben kell azt tartania. A Brexit figyelmeztető jel: a britek azért léptek ki az unióból, mert Brüsszel akart dönteni a bevándorlásról.
Az Európai Bizottság túlterjeng, túl sok mindent szabályoz. Hozzájuk, Brüsszelbe kell járni immár fél éve azért, hogy például Hajdúsámsonban szociális vagy piaci alapú legyen a közétkeztés. Ez nonszensz. Ezért a bizottság helyett a miniszterelnökökből álló grémiumot, az Európai Tanácsot kellene erősíteni.
A Brexit után átrendeződik a politikai erőtér, fontos, hogy ebben az új helyzetben Magyarország milyen pozíciót vív ki. Egy erős miniszterelnök, egy rendbe tett költségvetésű országgal a háta mögött befolyásolhatja a történéseket.
Számít-e provokációra október 2-án,a népszavazáskor? Mit tesz a kormány, hogy ne forduljanak elő balhék? – dobták vfel a magas labdát ezután Lázárnak. A közvetlen demokrácia érvényesítését egyetlen demokratikus politikus sem akarhatja megakadályozni. Hogy lehet demokrata az, aki a népszavazás, a közvetlen népakarat kinyilvánítása ellen foglal állást? – válaszolt a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
A Portik-Rogán ügy
A közéleti szereplőknek többet kell tűrniük. Ez ahhoz az eredményhez vezetett, hogy jogkövetkezmények nélkül lehet megírni eszement dolgokat emberekről. „Éppen ezért kevés politikustársam indít rágalmazási, becsületsértési pereket” – fogalmazott. Rogán Antal kabinetminiszterről egyébként Portik Tamás után a Vizoviczki-ügy negyedrendű vádlottja is azt
állította, hogy milliókat fogadott el engedélyek kiadásáért, ami után Rogán perrel fenyegetőzött. Lázárt az utóbbi ügyről is megkérdezték, és talán már engedékenyebben fogalmazott. „Köztörvényes bűnöző vádol egy politikust. Nem tekinthetünk el attól, hogy ki mondja azt, amit mond” – vélte. Ki tudja, mit jelent ez.
A Századvég hány alkalommal adott áfacsökkentési tanácsokat a kormánynak? Csak erre vonatkozó kutatás nem született. Öt-hat olyan tanulmány született. amely a gazdaságot elemzi, ennek része volt az áfacsökkentés.
Herzog-örökség - ki képviseli a kormányt a peren kívüli egyezségben?
A miniszterelnök úrtól van mérlegelési és tárgyalási mandátumom ebben a kérdésben. Két éve. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium az örökségről szóló perben képviseli az államot, amerikai ügyvédek részvételével. Korábban nem merült fel a peren kívüli egyezség szükségessége. De ez egy érzékeny ügy. A Herzog örökösök szerint a gyűjtemény sosem lett a magyar államé. Ez fontos és súlyos érv. Ugyanakkor a magyar közigazgatásban vannak olyanok, akik szerint bizonyos egyezmények ezt az igényt idejemúlttá tették – válaszolta erre a kérdésre..
Utóbbi években van olyan gyakorlat, hogy holokauszt-perekben kimondják az amerikai bíróség joghatóságát, tehát ez a per ott is eldönthető. Van egy olyan álláspont, amely szerint ami nem a magyar államé, azt vissza kell adni. Hivatalosan nem voltak, nem hivatalosan voltak peren kívüli egyeztetések az ügyben.
A Milánóban „rekedt” magyar pavilont lebontják, hazahozatják és újra felépítik. Nem a kormány jelöli ki a helyét, jó néhány hazai önkormányzat verseng érte jelenleg.
A naptárban nincsenek miniszterelnöki ambíciók
Lázárt megkérdezték azokról a felvetésekről is, amelyek szerint ő vagy Varga Mihály lehet esetleg a miniszterelnök 2018-ban. – Nem szeretnék kommentálni sajtóértesüléseket. Meleg volt a hétvégén, múlt héten..., kérdezze azt a kollégát, aki ezt írta. A naptáramban nem szerepelnek ilyen tervek.
