Kormány előtt a mentességi kérelem
Információink szerint az egészségügyi államtitkárság által előkészített jogszabálycsomagban a munka vagy nyugdíjszabály korhatárát az egészségügyi ágazatban 65 évre emelnék, és csak az ennél idősebbek mentességi kérelmével kellene foglalkoznia a kormánynak.
Becslések szerint, ha ez átmegy, úgy a most várható mintegy 6400 mentességi kérelem kétharmada okafogyottá válhat. Az egészségügyben az érintettek zöme ugyanis 62-65 év közötti alkalmazott. A kérelmek könnyebb elbírálása érdekében az államtitkárság azt is felmérte, az országban hol, milyen és mennyi szakorvosra van szükség. Azaz mekkora a „valós” munkaerőigény, hány kardiológus, belgyógyász vagy egyéb orvos hiányzik egy-egy kórházból. A javaslat része a munkát választók jövedelempótlása is.
Korábban Orbán Viktor miniszterelnök az Idősügyi Tanács ülésén azt mondta: egyedi miniszterelnöki engedéllyel a nyugdíjkorhatár elérése után is maradhatnak munkavállalók, akiknek a szakmájában, mint például az orvosoknál, utánpótlásgondok vannak. De a kettős juttatás, vagyis a nyugdíj és a munkabér egyidejű folyósítását nekik is megtiltják, s a fizetésüket olyan szintre emelik, hogy senki ne keressen kevesebbet, mint amikor két forrásból volt jövedelme.
Információink szerint a kormány elé kerülő rendelettervezet differenciálna az orvosok között. A javaslatban a jövedelempótlásra alternatívák vannak: az egyik lehetőség, hogy megkapják a teljes kompenzációt az érintettek.
A másik, hogy csak a nyugdíjuk 60 százalékára lennének jogosultak, a harmadik szerint viszont a nyugdíjpótlásra költhető összeg differenciált elosztásáról teljes egészében a kórházak és a menedzsment döntene, „rászorultság” alapján. Így például megtehetnék, hogy a hálapénzes területen dolgozóknak egyáltalán nem adnak, viszont a hiányszakmákban akár a korábbi nyugdíj dupláját is oszthatnák.