Korlátozzák a TEK-et – erre mit lép a kormány?

Az emberi jogi bíróság döntéséből viszont az következik, hogy ilyen intézkedéseket csak a pártatlan bíróság engedélyezhet, s a rendőrség titkos bűnügyi felderítő tevékenysége kapcsán ez is történik. A határozatot minden esetben az e feladatra kijelölt büntetőbírók hozzák, de hogy kik ők és milyen ügyekben döntenek, az titkos.

A nemzetbiztonsági szolgálatok esetében más a helyzet: számukra – az ügy jellegétől függően – vagy az igazságügy-miniszter, vagy a Fővárosi Törvényszék egy kijelölt bírája ad engedélyt. Nagyjából a rendszerváltozás óta ez a gyakorlat, de a TEK létrehozása után módosították a rendőrségi törvényt, amely szerint a terrorelhárítókra a titkosszolgálati eszközök tekintetében a nemzetbiztonsági törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

Ezt a szabályozást kifogásolták a jogvédők, és előbb alkotmányjogi panaszt nyújtottak be. Az Alkotmánybíróság szerint azonban a miniszter e hatáskörével nincs baj, csupán indokolnia kell a döntést. Ezután következett Stras­bourg, ahol elmarasztalták a magyar államot.

Az igazságügyi tárca ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy ott nem zárták ki kategorikusan titkosszolgálati eszközök alkalmazásának lehetőségét bírói kontroll nélkül. Azt viszont jelezték, hogy amikor az előzetes engedélyezés nem lehetséges, akkor meg kell teremteni az utólagos bírói ellenőrzés lehetőségét.

Nem vitatják ugyanakkor, hogy a miniszternek a strasbourgi verdikt szerint az engedélyezésben nem lehet szerepe. Ezért a tárca szerint a hatályos szabályozást módosítani kell – különben kétharmados törvényekről van szó –, s a részletek pontosítása mellett alapvető, koncep­cionális jellegű változásra is szükség van a nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtés engedélyezési rendszerét illetően, hogy a bírósági kontroll mindenképpen érvényesüljön. Jelezték emellett, hogy az ítélet végrehajtását az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága ellenőrzi, amelyhez hat hónapon belül akciótervet kell benyújtani a tervezett intézkedésekről, valamint azok ütemezéséről.

A panaszosokat Strasbourgban Majtényi László, az Ekint elnöke képviselte. Emlékeztetett rá, hogy amikor az emberi jogi bíróság ítélete idén januárban megszületett, az intézet levélben fordult azokhoz a közjogi méltóságokhoz, akik funkciójukból fakadóan felelősek az ország nemzetközi jogi kötelezettségeinek teljesítéséért. Vagyis azért: hozzák összhangba a titkosszolgálati eszközökre vonatkozó szabályozást a strasbourgi döntéssel. Ám csak annyi választ kaptak, hogy a verdikt nem végleges. Majtényi most érdeklődéssel várja, mit lép a kormány.