Magyarországon majdnem minden tizedik baba koraszülött. Ezzel hazánkban több mint kétszer gyakoribb a koraszülés, mint Európában, ahol száz babából csak négy érkezik idő előtt. Az viszont biztató, hogy a hazai csecsemőhalandóság 5 ezrelék alá esett, ami megfelel az európai átlagnak – mondta Gyurkó Szilvia, az UNICEF magyar bizottságának gyerekjogi igazgatója a Kossuth Rádióban. 

A koraszülésnek ezzel együtt nagyon jelentős, akár felnőttkorig ható szövődményei lehetnek, még akkor is, ha az orvostudomány és az egészségügyi ellátás nagyon sokat fejlődött az utóbbi évtizedben is. Nagyon sok kutatás azt mutatja, hogy a felnőttkori diszlexia, diszgráfia, a magas vérnyomás, a szív- és érrendszeri problémák, valamint több más hasonlóan súlyos betegség gyakran visszavezethető a koraszülöttségre – mondta Gyurkó Szilvia.

Demeter János, a Honvédkórház szülészet-nőgyógyászati osztályának főorvosa szerint a védőnői szolgálat leépítése is szerepet játszhat a koraszülések számának növekedésében. A főorvos nagyon bízik benne, hogy a terhesgondozás tervezett átalakításával – amelyen a szakmai kollégium a kormányzat támogatásával dolgozik – ezt a rendszert vissza lehet állítani. 

Bodrogi Eszter, a Honvédkórház koraszülött intenzív osztály neonatológusa a problémák között említette azt is, hogy bár a koraszületés előtt álló babák tüdejét erősítő gyógyszer – amit az anyának kell bevenni minél korábbi szakaszban – olcsó, és mindenki számára rendelkezésre áll, mégis Magyarországon csak az érintett kismamák alig 50 százalékához jut el. Ezzel szemben az európai átlag 80 százalék.