Egyszer a Nyugati pályaudvaron a kormányzati „bénázás” miatt úgy kiabált mérgében a kamerák kereszttüzében, hogy zengett az egész csarnok. Máskor meg sírva fakadt a Keletinél, amikor rendőrök sorakoztak fel a továbbutazásuk engedélyezéséért tüntető menekültek elé. A nyár elején még csak dühöngött a menekültellenes kormányzati plakátkampány miatt, aztán amikor látta a Facebookon az épp akkor megalakult Migration Aid csoportot, rögtön csatlakozott. Úgy érezte, az önzetlen segítség jó válasz az állami gyűlöletkeltésre.
Aztán egyszercsak a Kelenföldi, majd a Keleti pályaudvaron találta magát afgán és szír családok között. Kint volt a második és a harmadik napon is, s aztán már nem volt megállás. Osztott ételt, ruhát, segített a szervezésben. Közben pedig – miután korábban dolgozott PR-ügynökségen, tanult válságkommunikációt – pontosan látta: bár a Migration Aid nem szervezet, nincs hierarchiája, hivatalos tisztségei,
abból nagy baj lehet, ha összevissza beszélnek a munkájukról.
Hogy felvetette ezt, rajta is ragadt a sajtófelelősség. Ahogy sokasodtak a menekültek, úgy nőtt az újságírók és a megválaszolásra váró kérdések száma is.
|
| Fotó: Teknős Miklós / Népszabadság |
– Volt olyan nap, amikor húsz órát voltam talpon, huszonhárom nyilatkozatot adtam angolul, németül és magyarul, a telefonom háromszor merült le, és folyamatosan a tévéstúdiók meg a tranzitzónák között ingáztam, mint az őrült.
Szóvivőként nemegyszer keltett meglepetést.
Volt, aki bírálta, amiért egyáltalán vállalta a vitát a jobbikos Novák Előddel. „Miért ne tettem volna? Nekem az a dolgom, hogy ha kérdeznek, akkor a menekültek és az emberfeletti munkát végző önkéntesek érdekében elmondjam, mit, miért teszünk.”
Sokan felvonták a szemöldöküket akkor is, amikor a sajtó nagy része nekiesett a budapesti városvezetésnek, amiért tiltja a menekült gyerekeknek az aszfaltrajzot. Ő volt az, aki lényegében védelmébe vette a hatóságokat, s jelezte: egy félreérthető nyilatkozatuk miatt lett országos vita egy kisebb nézeteltérésből. – Nem dől össze a világ, ha hibázunk, és ezt be is ismerjük.
A sajtófelelőstől korábban sem állt távol a rendszerkritika. Harcosan küzdött a családon belüli erőszak ellen, volt, hogy – saját tapasztalataira is hagyatkozva – az otthon szülés mellett kardoskodott, és nem titkolta lesújtó véleményét az állami iskolarendszerről. A kormányzat menekültügyi intézkedései és a jogszabály-változtatások miatt többezres tüntetést szervezett, nagy tömeg előtt mondott beszédet a Parlamentnél.
– Már korábban is nagy volt a pofám
– idézi fel, hogy vegyészmérnöki tanulmányait is azért kellett félbeszakítania, mert túl sokszor szállt vitába egyetemi igazságtalanságok, szabálytalanságok miatt. A vegyészi hivatásért nem fáj a szíve, de azért igen, hogy családi okok és egy kevéssé sikerült házasság miatt nem lett éppúgy építész, mint az édesapja. Ezzel együtt, állítja, megtalálta a helyét a világban. Évek óta fordítóként dolgozik: mivel tizennégy éves koráig Frankfurtban és Kölnben élt apja megbízásai miatt, anyanyelvi szinten beszél németül.
– Fordításból éltem a nyár közepéig, most épp menekülök egy-két megbízóm elől, mert a munkát elhanyagoltam az önkéntesség miatt.
Magyarázatot ad arra is, miből futja önkénteskedésre: – Nyakig ülök az adósságban, de nemrég sikerült túladni az előző házasságom idején épült közös házunkon, így jelentősebb összeghez jutottam. Ennek egy részét áldoztam arra, hogy segíthessek a menekülteknek.
|
| Fotó: Teknős Miklós / Népszabadság |
Elbizonytalanodik kissé, amikor a jövőről kérdezzük. Ő sem tudja, mi a megoldás menekültügyben, de szerinte az új otthont kereső emberek fogadásáról, befogadásáról, kitoloncolásáról rendelkező egységes európai szabályozásnak és fellépésnek kellene lennie a kiindulópontnak. – Egyébként pedig a Migration Aid önkéntesei nem néznek ilyen távolra, nekik a mával, a Magyarországon lévő, most segítségre szoruló emberekkel kell foglalkozniuk – s hogy ebben a munkában még jó ideig maga is szerepet vállal, abban nem kételkedhetünk. Amikor megcsörren a mobilja, jelzi, öt percet kér, nyilatkoznia kell. Leül egy lépcsőre, fülére szorítja a készüléket, és a tranzitzóna forgatagáról tudomást sem véve kezd bele:
– A mind hidegebb éjszakák miatt elsősorban meleg holmikra, takarókra, hálózsákokra lenne szükség...
