Miért nem menti meg a kormány a devizahiteleseket? Hová dugták a nyugdíj-megtakarításainkat? Miért jó a családoknak az alacsony infláció? – megannyi izgalmas kérdés került terítékre a parlament hétfői plenáris ülésén. A napirend előtti felszólalások, interpellációk és kérdések többsége a megszokott témákat járta körbe, az ellenzék káoszt és lenyúlást lát, a kormány sikereket és átkos múltat.

Koppány csoport

A napirend előtti felszólalások sorát Z. Kárpát Dániel (Jobbik) nyitotta, aki ismét a devizakárosultak ürügyén szapulta a külföldi bankokat, követelve, hogy vagy adják vissza kamatostul a pénzt, vagy költözzenek. A kormánynak pedig az adósok civil szerveződéseit ajánlotta követendő példaként, jelesül a Koppány csoportot és az Otthonvédelmi Tanácsot, amelyek "példát mutatnak önvédelemből", "az állami mentőöv helyett igazságot szolgáltatnak maguknak, hogy a banki túlkapásokat megakadályozzák". Mindezt Cséfalvay Zoltán államtitkár annyival intézte el válaszában, hogy ők mindent megtettek a devizaadósokért, amit a költségvetés stabilitásának veszélyeztetése nélkül megtehettek, a hitelesek 45 százaléka kapott valamilyen állami segítséget.

Kopt helyzet

A következő téma a kopt keresztények egyiptomi üldözése volt, ami ellen Lukács Tamás (KNP) tiltakozott élénken, a válaszoló Németh Zsolt külügyi államtitkár pedig a "súlyos és egyedülálló helyzetből" egy elegáns fordulattal azzal jött ki, hogy nekünk – mármint a magyar egyházi diplomáciának – köszönhetően már az EU is fellép a kereszténység védelmében.

Hol a lé?

Az emberek pénzét kereste és a biztonságot hiányolta a következő ellenzéki felszólaló, Józsa István (MSZP), továbbá a személyes biztonságot, a közbiztonságot, a jogbiztonságot meg az anyagi biztonságot. De legfőképpen azt tudakolta, hova lett az emberek pénze, konkrétan a nyugdíj-megtakarítása, majd meg is válaszolta: eltőzsdézték. Ezt a nézetet a válaszoló Soltész Miklós államtitkár nem igazán osztotta, szerinte a szocialisták tőzsdézték el, ők kényszerítették bele az embereket a magán-nyugdíjpénztári rendszerbe, különben is ők emeltek nyugdíjat 2008-ban, ezért tartunk itt.

Inflálódó propaganda

Ezek után Rogán Antal (Fidesz) a rekordalacsony inflációs adatokkal büszkélkedett, 1974 óta nem volt ilyen alacsony (2,2 százalék tavaly márciushoz viszonyítva), éves szinten még alacsonyabb is lehet, szárnyalhatnak a bérek és a nyugdíjak, főleg, ha júliustól jön az újabb rezsicsökkentés. Ami jó hír többek között a nyugdíjasoknak – a nyugdíjak vásárlóértéke 3 százalékkal emelkedhet –, hasonlóan a legalacsonyabb keresetűek jövedelmének reálértékéhez. Válaszában Cséfalvay Zoltán államtitkár meglepő módon bokrosozásba kezdett: gyakran elhangzik az elmúltnyolcévezés fogalma, mondotta, ezért ő 1995-ig megy vissza, amikor "Bokros Lajos 28 százalékos inflációval kezelte a válságot, amit maguk idéztek elő".

Magyar virtus

A továbbiakban még egy slágertéma, az iskolai beiratkoztatás kérdésköre ihlette meg Hiller Istvánt, illetve azok a dühös szülők, akik nem tudják beíratni általánosba csemetéiket, mert káosz van a közoktatásban. Hoffmann Rózsa ledorongolta Hillert, hogy mit riogat, amikor több a hely, mint a felvételiző, különben is minden gyerekről gondoskodni fognak. A szülők dühét ezzel együtt megérti a közoktatási államtitkár – hisz "a magyar emberek indulatosak".

Spekulánsok a földön

"Miért hozta létre a kormány a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetet, ha az a hangzatos ígéretekkel szemben nem végzi a feladatát, és még a helyben élő családi gazdálkodók egyértelmű jelzése után sem hajlandó megvédeni a magyar földet a holland befektető spekulációs célú földvásárlási szándékától?" – Kövér László házelnöknek is alig sikerült egy szuszra felolvasni Magyar Zoltán (Jobbik) interpellációját, pedig ez még csak a címe volt. A jobbikos képviselő amiatt háborgott, hogy külföldi spekulánsok – ha nem maffiaszerű cégcsoportok – hektárszámra vásárolják a magyar földet, a nemzeti földalapkezelő pedig tétlenül nézi, pedig élhetne elővásárlási jogával. Magyart még Budai Gyula államtitkárnak sem sikerült megnyugtatnia, pedig nagyon igyekezett megvédeni mind a hírbe hozott holland cégcsoportot, mind a földalapkezelőt, utóbbi az év végéig 10 ezer hektárnyi földet vásárol fel. Mennyi lenne elegendő? "A tízszeresére-ötvenszeresére" – felelt vissza Magyar Zoltán, majd közölte, hogy nevezett holland cégcsoportot Papcsák Ferenc volt elszámoltatási biztos ügyvédi irodája képviseli.

Még egy sportcsarnok

A fideszes öninterpellációk sorát gyarapította Révész Máriusz, aki ezúttal azt tudakolta a kormánytól, hogy mikor teszik már rendbe végre a a lágymányosi Tüskecsarnokot. Simicskó István sportügyi államtitkár megnyugtatta, hogy jövőre befejezik- 5,9 milliárd forintból.

Vágányzár

Egy másik ellenzéki sláger: a vasút leépítése. Tóbiás József (MSZP) összeszámolta, egy év alatt 412 járatot szűntettek meg, a kieső járatokat pedig egy törvénymódosítás miatt nem is kell pótolni. A válasz az elmúlt nyolc évben rejlik, tudhattuk meg Fónagy János közlekedési államtitkár válaszából, 2002-10 között 37 vonalat zártak be, 2010-ben 11 vonalon újraindították.

Kémeket lát

Zagyva Gyula (Jobbik) rákosizással spékelt felszólalásában a "nemzeti szervezeteket" féltette a beépülő kémektől, szavai szerint törvénytelen titkosszolgálati eszközöket alkalmaz a Hatvannégy Vármegye és más hasonló szervezetekkel szemben az Alkotmányvédelmi Hivatal. Egyiküket zsarolással próbálták beszervezni, egy újabb HVIM-tagot a munkahelyén zaklatták, sőt maga Zagyva Gyula is áldozattá vált, hiszen lakóhelyén környezettanulmányt készítettek róla, a szomszédait zaklatva. Néhány hete pedig egyik fiatal tagjelöltjüket az iskola előtt várták titkosszolgák, hovatovább provokálni próábálták a mozgalom vezetői ellen – nyilván újabb koncepciós pereket előkészítendő.  Kontrát Károly belügyi államtitkár nem sok szót fecsérelt válaszában a kémsztorira – a "szervek" csak a magyar-román meccs szurkolóit ellenőrizték, nehogy balhé legyen.

'Nem ellenanyag'

Pont a Velencei Bizottság egyik tagját kérte fel a kormány, hogy készíttessen a Velencei Bizottságétól eltérő szakvéleményt a negyedik alkotmánymódosításról? Harangozó Gábor (MSZP)ezzel Trócsányi László párizsi nagykövet, a VB póttagja felkérését kapargatta, mire Martonyi János külügyminiszter azzal mentegetőzött, hogy a felkérésnek fnincs köze a Velencei Bizottság jelentéséhez, "nem azzal szemben készül, nem ellenanyag", hanem a kormány és az ország érdekeit szolgálja azzal, hogy segít kiegészíteni a magyar álláspontot és orvosolni az esetleges szabályozási hibákat".

Lopni bűn

A politikai viták után a képviselők rákanyarodtak a határozathozatalokra, és meg is hozták a nap egyetlen érdemi döntését: szigorították a btk.-t. Ezúttal a közveszély helyszínén lopás büntetési tételét emelték meg, pontosabban vétségből bűntetté minősítették át, ami alapesetben kettőről három évig terjedő szabadságvesztést jelent, különösen nagy értéknél tíz évet is kiszabhatnak.