Az elmúlt években ez a gyakorlat szinte rutinná vált. Az egyéb terápiákkal együtt összesen öt és fél ezer beteg kap így gyógyszert évente. Ezek jelentős részét onkológiai, illetve hematológiai betegségekben használják – például leukémia, agydaganat –, de van közöttük hepatitis és Parkinson-kór, illetve egyes felszívódási betegségek kezelésére szolgáló szer is. Az OEP-nek tavaly erre a célra 5,5 milliárd forintja volt a költségvetésében, miközben ténylegesen több mint háromszor ennyit, 18,6 milliárdot költött.
|
Orvosságok előkészítése az onkológiai intézetben
Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
Az ügyben a döntést halogató humán tárcának tettük fel kérdéseinket, a minisztérium helyett azonban az egészségbiztosító válaszolt. Mint írták: az érintett termékek között több olyan terápiás áttörést jelentő szer van, amely esetében megengedhetetlen, hogy a kezelőorvosok által választott kezelést ne biztosítsa a finanszírozó a leginkább rászoruló betegek számára.
Az elmúlt évben mintegy 6,5 milliárd forintot fordítottak csak e 11 készítmény támogatására. Jelezték azt is, hogy az elutasító határozatuk ellenére a már megkezdett terápiákat nem kell megszakítani, és egyedi kérelmek alapján az érintettek továbbra is hozzáférhetnek a gyógyszerükhöz, ha nincs számukra alternatív terápia. Ezen egyedi elbírálás alapján engedélyezett terápiák mindegyike egyenként is milliós nagyságrendű kiadást jelent.
Tudomásunk szerint a legolcsóbb is 1,5 millióba kerül páciensenként, a legdrágább kezelésre azonban, amit egyetlen betegnél tartottak indokoltnak, majdnem százmillió forintot költött az egészségbiztosító. (Az egy magyar állampolgárra jutó OEP-gyógyszertámogatás átlagos összege tavaly alig haladta meg a 30 ezer forintot.) Lakos Istvánnak, a Gyógyulj Velünk Egyesület elnökének kedvező a tapasztalata, úgy tudja: aki az ő betegségcsoportjukhoz, az emésztőszervi daganattal küzdőkhöz tartozik, megkapja egyedi méltányosság keretében a szükséges készítményeket. Van azonban, akinek az orvosa bele sem vág egy ilyen procedúrába.
Az egyik érintett beteg hozzátartozója arról számolt be, hogy az orvosuk eleve azt mondta, meg sem kísérli, mert mire a bürokratikus eljárás végére érne, addig nagy valószínűséggel úgyis meghalna a beteg. A készítménnyel viszont hosszú hónapokkal lehetett volna meghosszabbítani és elviselhetőbbé tenni az életét. Ők is abban bíztak, hogy most végre döntenek a befogadásról. Kár, hogy nem így történt – mondja az asszony.
Emberek életébe kerülhet, amit a kórházakban művelnek
Újabb egészségügyi dolgozó állt a nyilvánosság elé Sándor Mária csapatából. A férfi kendőzetlenül beszél arról, hogy mennyi szabálytalanság történik az orvosi eszközök fertőtlenítésekor, és mindez milyen károkat, szövődményeket okoz a betegnek.
Szauter Gábor 15 évig egy fővárosi kórházban sterilizálógép-kezelőként dolgozott. A férfi a Vasárnapi Híreknek döbbenetes dolgokat állít, egyebek mellett arról beszél, hogy nagyon is veszélyben vannak a betegek a kórházakban.
Mint mondta: általános gyakorlat, hogy az egyszer használatos műtéti eszközöket többször is felhasználják, holott azokat nem lehet teljes körűen fertőtleníteni. Úgy véli, az újraoperációk többségének az is oka lehet, hogy a beavatkozásokat nem steril eszközökkel végzik a kórházakban, pedig ez azon túl, hogy súlyosan veszélyezteti a betegeket, még jogellenes is.
Megemlítette: a teljes sterilizálás lehetetlen a recés eszközöknél, hiába az ilyenkor szokásos eljárás, a 65 fokos formaldehidpára és a csírátlanítás. – Az egyszer használatos eszközöket általában formaldehidben sterilizáljuk, ami önmagában sem szabályos, és ráadásul mérgező is. Ugyanis a formaldehid, ha beleivódik a műanyag-fém ötvözetű eszközökbe, akkor az emberi szervezetbe kerülve akár mérgező is lehet – közölte.
Ami nála végleg kiverte a biztosítékot, hogy a laparoszkópos műtéteknél – amikor a hasüregben egy „kapun" keresztül orvosi eszközökkel betegségeket derítenek fel, illetve kisebb-nagyobb beavatkozásokat végeznek – az egyszer használatos eszközöket újra kellett sterilizálni akár tizenöt-hússzor is felsőbb szóbeli és/vagy írásbeli utasításra. Holott nem csak az eszközök neve mutatja, hogy ez tilos: a törvény is így rendelkezik – mondta.
Szauter Gábor szerint az újraoperációk egy jelentős része valószínűleg ennek is köszönhető, tehát nem kifejezetten orvosi műhiba vagy szakmai hozzá nem értés az ok. A legtöbb betegnek persze fogalma sincs erről. Nekik csak annyit mondanak: szétesett az öltés, vagy a szervezet nem fogadta be az orvosi varrófonalat, ezért újra kell műteni. Pedig országszerte általános jelenség, hogy többször használják az egyszer használatos eszközöket. És hiába mond bármit az ÁNTSZ: a betegek nincsenek biztonságban – állította a férfi.
