A hatóságoknak egyébként lenne lehetőségük az oltás beadásának idejére állami gondoskodás alá vonni az érintett gyerekeket (erre korábban volt is példa). Az Alkotmánybíróság legutóbb 2007-ben deklarálta, hogy a gyermeket az államnak akár szüleivel szemben is meg kell védenie.
Az utóbbi években azonban egyre ritkábban kerül sor az oltást megtagadók körében hatósági intézkedésre, mondván: az átoltottság olyan mértékű, hogy ha az oltatlan gyerekeket nem viszik külföldre, Magyarországon meglehetősen kicsi az esélye, hogy megfertőződhetnek vagy akár járványt okozhatnának az érintett gyerekek. S amíg ezer oltott gyermekre egy oltatlan jut, ez így is marad.
Az AIDS-betegség vírusának terjedését – a szakemberek és a hatóságok szerint – a hagyományos járványügyi eszköztár bevetésével, mint például karanténnal vagy bármilyen egyéb kényszerrel nem lehet megakadályozni, ezek ugyanis elriasztanák a szűréstől, illetve a betegség kezelésétől az érintetteket. Ebben az esetben a leghatékonyabb járványügyi intézkedés a fertőzötteket megnyerni az együttműködésnek.
Magyarországon jelenleg csaknem háromezer HIV-fertőzöttet tartanak nyilván a hatóságok, a nem ismert, azaz még nem diagnosztizált esetek számát ennek a háromszorosára becsülik. A kór terjedése az utóbbi években kissé fölgyorsult. S míg a nyolcvanas évek végétől zömmel a vírushordozóknál kezdték el a terápiát, mostanra mind többen már a betegség tüneteivel kerülnek az egészségügy látókörébe.
|
A kirekesztettségtől már jobban félnek
Sopronyi Gyula / Népszabadság/archív |
Az Országos Epidemiológiai Központ statisztikája szerint tavaly és az idén is született már egy-egy, a HIV vírussal saját édesanyjától fertőződött baba. Pedig ha valaki terhessége alatt szedi a vírus elleni gyógyszert, a kicsi akár egészséges is maradhat.
A szakemberek arra figyelmeztettek, hogy a HIV hazai terjedésének oka kettős. Elmúlt a félelem, hogy az AIDS egy halálos betegség, másrészt, akik mégis gondolnak erre, azok jobban félnek a kórral járó kirekesztettségtől, mint magától a betegségtől, ezért ha az illető tudja is, hogy a veszélyeztetett csoportba tartozik (mert például gyakran váltogatja a szexuális partnereit, óvszer nélkül szeretkezik, meleg vagy intravénás droghasználó), mégsem megy el a szűrésre. Így a kór terjedésének pillanatnyilag a leghatásosabb eszköze az érintettek felelős magatartása. Vagyis ha valaki tudja magáról, hogy fertőzött, tudatosan óvja a partnereit.
Bármilyen veszélyes is a kór, terjedése ellen nem a börtön a megoldás
A Med. Et Jur. szakmai folyóirat ismertette annak az 56 éves svéd férfinak a történetét, aki néhány éve, noha tudatában volt a betegségének, megfertőzött egy 19 éves fiút. Mivel a hatóságok úgy ítélték meg, hogy nem tartotta be a legelemibb szabályokat sem, nem tájékoztatta betegségéről a partnerét, nem használt óvszert, őrizetbe vették három hónapra. A férfi onnan megszökött, és mivel nem volt együttműködő a hatóságokkal, további hét éven át – hosszabb-rövidebb időn keresztül – „élvezhette” a hatóságok vendégszeretetét.
A férfi végül az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult. A bíróság az AIDS-fertőzött férfi védelmében megállapította: a HIV vírus esetében a fertőzöttek fogva tartása nem indokolt, mert ebben az esetben a személyes szabadsághoz való jog nagyobb mértékben sérül, mint amennyi előnnyel jár a társadalomnak az elkülönítés.
Magyarországon idén márciusban kilencévnyi pereskedés után jogerősen tíz hónap börtönre ítéltek egy férfit, akit azzal vádolt az ügyészség, hogy szándékosan megfertőzte feleségét és barátnőjét HIV vírussal. Az eljárás során a bíróság kétszer is felmentő ítéletet hozott, majd azokat kétszer hatályon kívül helyezte.
