Az államtitkár arról sem beszélt, hogy mióta újra nő a gazdaság, ismét emelkedik a kibocsátás, vagyis eltértünk attól az európai modelltől, amelyben a gazdaság bővülése a szén-dioxid-lábnyom csökkenése mellett valósul meg. A magyar ipar egységnyi GDP előállításához 40 százalékkal több energiát használ, mint az osztrák vagy a német, az otthonok egy négyzetméterre eső fűtési energiafogyasztása pedig a kétszerese a nyugati szomszédokénak, ennek ellenére az állam az évek óta szendergő panelprogramon kívül gyakorlatilag nem költ a lakossági energiahatékonyságra.
Erre a célra a most induló uniós támogatási ciklusban állítólag több mint 700 milliárd forint jut, ám a kormányzati ember szavaiból az derült ki: olyan célokra (például a kórházak orvostechnikai gépeinek cseréjére) költik majd a pénzt, amelyek szükségesek ugyan, de semmi közük a klímához és az energiához.
Kaderják Péter, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont vezetője arról beszélt, hogy Magyarország rendre túlteljesíti a saját kibocsátás-csökkenti céljait, ennek azonban részben az az oka, hogy a mi vállalásaink az EU-ban a legalacsonyabbak közé tartoznak.
Az első Orbán-kormányban az energiahivatalt vezető szakember azt is leszögezte, hogy 2030-ig jelentős megrázkódtatás nélkül leválhatnánk az orosz gázról az energiahatékonyság növelésével és a megújuló energiaforrások segítségével. (Ezt a lehetőséget ugyanakkor hatékonyan gátolja, hogy a kormány 2010 óta egyetlen új szélerőműre sem adott ki engedélyt.)
Ámon Ada, az Energiaklub igazgatója úgy fogalmazott: a magyar energiapolitika a megújulókat és a lakossági energiahatékonyságot is fölösleges nyűgnek tekinti, inkább a megszokott sémákat, a nagy erőműveket és a központilag szabályozható rendszereket szereti. Szerinte a 2030 körül az áramigény több mint kétharmadát előállító paksi atomerőmű mellett nem fér el a tervekben szereplő, 20 százalék körüli megújulós kapacitás, és a magyar megújulóenergia-ipar sem tud felnőni a minimális munkahelyteremtő hatású, de minden tőkét elszívó nukleáris ipar árnyékában.
Ferenczi Kristóf, a Kinstellar Ügyvédi Iroda regionális energiajogi szakértője először azt emelte ki, hogy Magyarországgal szemben jelenleg is uniós jogsértési eljárás zajlik az energiahatékonysági irányelv átvételének elmulasztása miatt. Az ágazat hazai jogi környezetét úgy írta le: az árszabályozásban az élen járunk, rendkívül sokféle piaci beavatkozás érvényesül, és ez hatékonyan tartja távol a befektetőket a szektortól – ez szöges ellentéte az európai gyakorlatnak.
Ferenczi az Európai Bizottság szerdán bemutatott stratégiai dokumentumáról, illetve az abban körvonalazódó energiaunióról is beszélt: szerinte ebben nagyon erős központosító törekvés érvényesül, és a szabályozás a minimálisra fogja csökkenteni a tagállamok energiapolitikai mozgásterét: rendkívüli szigorral lép majd fel a nem megfelelő nemzeti szabályozásokkal, a különutas megoldásokkal szemben.
Háttal Európának
A magyar kormány az elmúlt évben az európai energiaunió céljaival ellentétes döntések sorát hozta meg – állítja Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselője. A politikus emlékeztetett rá: az energiaunió deklarált célja Európa külső energiafüggőségének csökkentése, az energiabiztonság növelése, az Oroszországgal szembeni kiszolgáltatottság mérséklése. Ehhez képest az Orbán-kabinet titkos szerződést kötött egy orosz technológiájú, orosz hitelből felépülő, az üzemanyag-ellátás és a hulladékkezelés terén is Oroszországra támaszkodó atomerőmű felépítéséről. Orbán megállapodott Putyinnal a hosszú távú gázszerződés meghosszabbításáról, miközben még érvényes az Európai Tanács tavalyi döntése, hogy a tagállamok nem szerveznek kétoldalú találkozókat az orosz vezetéssel.
A magas áron visszavásárolt gáztároló kapacitásainak egy részét bérbe adtuk a Gazpromnak, így a kormány önként lemondott arról, hogy az orosz gázexportőr mindenkori ár- és ellátási politikájától függetlenítse magát, a magyar kormányfő pedig a Bizottságot kikerülve egyeztetett Putyinnal és a török miniszterelnökkel a Déli Áramlatot kiváltó orosz gázvezeték nyomvonaláról.
Jávor szerint a lépések nem a függetlenséget, hanem az Oroszországtól való függőség tartósítását szolgálják. Az EP-képviselő arról is beszélt, hogy egy most megjelent tanulmány szerint a Fraunhofer Institut meglehetősen óvatos számításai alapján térségünkben már középtávon is a napenergia fogja biztosítani a legolcsóbb áramot, vagyis pénzügyileg is értelmetlen fél évszázadra elköteleződnünk az atomenergia mellett.
