Az alkotmányjogász emlékeztet arra: tanulmányi szerződéseket a hallgatókkal évtizedek óta kötnek, és ma sincs akadálya annak, hogy egy vállalkozás vagy akár egy közintézmény így biztosítsa a szakember-utánpótlást. Ebben az esetben viszont a diák és a későbbi munkaadó a magánjog szabályai szerint, egyenrangú félként állapodik meg, tisztázva a szerződésből eredő jogokat és kötelezettségeket.

A hallgatói szerződés minden más esetben diktátum, különösen, ha a diák az állammal szemben kiszolgáltatott helyzetbe kerül – hangsúlyozza Kolláth. A röghöz kötés esetén szó nincs ugyanis arról – fogalmaz –, hogy a fiatal diplomás számára bármilyen munkalehetőséget ígérnének. Az államilag támogatott képzés fejében úgy kell tehát az érintetteknek – nyilván nem önkéntes elhatározáson alapuló – kötelezettséget vállalniuk a magyarországi munkavégzésre, hogy az sem tudják, képesek lesznek-e majd itthon elhelyezkedni.

Az pedig Kolláth szerint már alkotmányos kérdéseket vet fel, ha a hatalom a neki alárendelt helyzetben levő polgárát alattvalóként kezeli. A röghöz kötés ugyanis szerinte ellentmond az alaptörvénynek, amely szerint alapvető jog csak „a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható”. A röghöz kötés pedig sérti az önrendelkezéshez, így az emberi méltósághoz való, az új alapokmányból is egyértelműen levezethető jogot – állítja. Ennek pedig része a tartózkodási hely és a foglalkozás szabad megválasztása is.

Ráadásul a hallgatói szerződés ellentmond az uniós alapszerződésben foglaltaknak – teszi hozzá –, amely rögzíti az áruk, a tőke, a szolgáltatások és a személyek szabad mozgásának jogát. Kolláth ezzel kapcsolatban kiemelte: az alapszerződés valamennyi uniós tagállam belső jogának részévé vált, és ezt egyetlen nemzeti alkotmány sem írhatja felül. Aki erről másként gondolkodik, könnyen szembesülhet azzal, hogy az Európai Bíróság, illetve a strasbourgi emberi jogi bíróság másként vélekedik majd erről – jelenti ki Kolláth.

A jogalkotók az alkotmányjogász szerint ezt bizonyosan nem gondolták végig. Miként azt sem, mennyire kínos helyzetbe kerülhet Magyarország, ha egy kötelezettségszegési eljárásban az unió bírósága mondja majd ki: a Fidesz új alaptörvényének egyik rendelkezése ellentétes a közösségi vívmányokkal, és ezért nem alkalmazható.