Hibás megfontolásokon alapul, ráadásul igen rossz pillanatban vetődött fel az a javaslat, amely szerint el kell törölni az alkotmánybírák hetvenéves nyugdíjkorhatárát – kommentálta a Fidesz elképzeléseit Kolláth György alkotmányjogász.

A múlt héten nyújtották be a parlamentnek azt a törvénycsomagot, amelyből kiderült: hetvenedik életévének elérése előtt bárkit jelölhetnek majd alkotmánybírónak, ugyanakkor a jelenleg hivatalban levő bírák akkor is kitölthetik majd a tizenkét évre szóló mandátumukat, ha időközben betöltik a hetvenet.

Magyarország szórakozik a nyugdíjba vonulás időpontjával: hol 62, máskor 65, egyes esetekben hetven év a felső korhatár, de van már példa az „életfogytiglanra” is, így a rendszer teljességgel átláthatatlan és elfogadhatatlan – hangsúlyozza Kolláth.

A bírákat 62 év felett elzavarták, és az egészségügyben, illetve a közoktatásban is csak kivételesen dolgozhatnak ennél idősebb emberek. Igaz, a bírák ügyében az Európai Unió Bíróságának nyomására visszakoztak, de ettől még az alkotmányjogász szerint nem sikerült tisztább viszonyokat teremteni. 

Kolláth állítja: semmi nem indokolja, hogy egy kúriai bíró pár esztendő múlva már csak a 65. életévének betöltéséig dolgozhat, miközben a közszolgálatban másutt – legalábbis elvileg – hetven év a határ, az alkotmánybírák viszont akár 82 esztendős korukig maradhatnak hivatalban. Ezzel szemben az egyetemi tanároknak is távozniuk kell, ha betöltik a hetvenet, miközben egy nagykövet esetében nincs semmiféle korlátozás.

Az alkotmányjogász szerint tehát teljes a zűrzavar, amiből egyetlen dolog következik: a Fidesz pillanatnyi politikai érdekeinek megfelelően szórakozik a nyugdíjkorhatárral is. A vezető beosztást betöltő bíróktól szabadulni akartak, az alkotmánybírákat pedig nyilvánvalóan jutalmazni akarják – véli.

A politika az Alkotmánybíróság egyes tagjait „prémiumévekkel” jutalmazza – legalábbis Kolláth így látja. Szerinte a semmisségi törvény kapcsán a kormány érdekeinek megfelelően – tehát „helyesen” – döntöttek, és ezért az a 2011-ben megválasztott öt bíró is 2023-ig maradhat, aki egyébként már korábban betölti a hetvenet.

Az érintett alkotmánybíráknak meg kellene szólalniuk, különben senki le nem mossa róluk ezt a bélyeget – jelentette ki Kolláth. Úgy látja, szerencsés lenne, ha kijelentenék: nem kérnek az „ajándékból”, és a nyugdíjkorhatár felemelését csak akkor fogadnák el, ha azt a következő parlament is megerősítené. Ezzel a pártok közötti jelenlegi erőviszony alapján túl sok kockázatot nem vállalnának – tette hozzá –, de legalább a tisztesség látszatát sikerülne megőrizni.

Az igazságszolgáltatás függetlensége és pártatlansága európai érték, és ez most Kolláth szerint nálunk súlyosan sérül. Nem elég, hogy olyan személyeket választottak meg alkotmánybíróvá, akik korábbi pályafutásuk alapján kevéssé szolgáltak rá, de most még „prémiumévekkel” is igyekeznek megvásárolni őket – fogalmazott.

Ebben a helyzetben szerinte az eddiginél is pontosabban tudják majd, hogy hol a helyük és milyen döntéseket várnak el tőlük. Ilyen helyzetben pedig igencsak kétségessé válik – mondta Kolláth –, hogy egyáltalán képesek-e még valóban pártatlan döntéseket hozni.