Ugyanitt olvasható: váratlan támadás esetén sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket lehet bevezetni, s a kormány rendeletet alkothat, amellyel – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat. Ezekről haladéktalanul tájékoztatni kell az Országgyűlést és az államfőt is.
Kolláth álláspontja: az 52. cikkben szereplő rendelkezések elegendő felhatalmazást adhatnának a kormánynak arra, hogy terrortámadás esetén is minden szükséges intézkedést megtehessen. Ehhez mindössze arra lenne szükség – véli –, hogy
az alaptörvénybe foglalják: ezeket a szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha a váratlan támadás terrorcselekmény formájában jelentkezik.
Nem kell tehát több tucatnyi jogkorlátozó elemet tartalmazó lista – amely lehetővé tenné akár az internet lekapcsolását, s a médiumok működésének szüneteltetését is –, mert a ma hatályos, megfelelő garanciákkal körülbástyázott szabályok alapján is felléphetne a kormány – állítja az alkotmányjogász.
Ezzel kihúzhatnák a dolog méregfogát is, mert a közelebbről nem meghatározott, ezért a parttalanul értelmezhető terrorveszély fogalmának bevezetése Kolláth szerint kétségkívül gyanakvásra adhat okot. Ezzel ugyanis szinte biankó felhatalmazást adnának a kormánynak arra, hogy
senki által nem ellenőrizhető információkra hivatkozással súlyosan jogkorlátozó intézkedésekről döntsenek.
Álláspontja, hogy amennyiben megtörténik a baj, lépni kell, de amíg csak terrorveszélyről beszélnek, tegyék az illetékes biztonsági szervek a szokásos jogrendben megszokott módon a dolgukat. Viszont nem kellene megvárni, amíg tényleg ég a ház – tette hozzá –, mert ha a politikai erők sokat szerencsétlenkednek, egy váratlan helyzetben jöhet a tökéletes bizonytalanság vagy a parttalan erőszak; 2006 őszén mindkettőre volt példa.
A kormányzati kommunikációért felelős államtitkár egyébként az M1 aktuális csatorna péntek esti műsorában kijelentette, hogy a kormány valószínűleg nem változtat az alaptörvény módosítását célzó javaslatán, annak ellenére sem, hogy azt az összes ellenzéki párt bírálja. Tuzson Bence szerint nagyon messze vannak egymástól az álláspontok, ezért várhatóan nem egyeztetnek tovább az ellenzékkel, hanem benyújtják a javaslatot, amelynek megtárgyalására a parlament a megfelelő vitafórum.
Az államtitkár kiemelte, hogy a migráció nem csupán kulturális veszélyt jelent Európa számára, hanem biztonsági kockázatot is. Ilyen helyzetben minden országnak keményen kell fellépnie, mert a terroristák a gyenge láncszemeket keresik, és Magyarország nem lehet ilyen. Hatékony biztonsági rendszert kell felállítani, hogy ne történhessen baj – tette hozzá.
