galéria megtekintése

Klikesítenék a közigazgatást

25 komment


Fekete Gy. Attila

Tízezer ember kerülne utcára, megszűnne a polgármesterek önállósága, a települések többségén nem lenne hivatali ügyintézés, ha a kormány a Hatékony helyi közigazgatás című stratégiai elemzés készítőinek javaslatai alapján, a közoktatás mintájára centralizálná a közigazgatást.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter február 15-én a parlamentben Hegedűs Lorántné jobbikos képviselő kérdésére tagadta, hogy a kormány az önkormányzati rendszer átalakítását tervezné. Amikor a képviselő a kezébe adta az említett iratot, Lázár azt mondta, nem ismeri annak tartalmát.

Nem ismerik a dokumentumot – legalábbis lapunknak ezt mondták – a kormányzaton belül az önkormányzati rendszer gazdájának számító Belügyminisztériumban sem. Tagadták, hogy ott vagy a megrendelésükre készült volna a 12 oldalas irat. De ahogy Lázár minisztériuma, úgy Pintér Sándoré sem tett semmit annak érdekében, hogy kiderítse, kik és kinek a megbízásából készítették az elemzést.

 

Pedig a polgármesterek között közkézen forgó és rég nem látott felháborodást kiváltó dokumentum túlságosan konkrét, ­rendszerszintű átalakításokat tartalmaz. Kizárt, hogy ilyet valaki saját szórakoztatására készítsen. Főleg, hogy a tervezet készítői a kormány által favorizált ASP informatikai rendszerre építik javasolt változtatásaikat.

Közösségi ház Zala megyében. Láncra vert önkormányzatok
Közösségi ház Zala megyében. Láncra vert önkormányzatok
Varga György / MTI

A dokumentum készítői szerint a települési hivatalok sokféle megoldást alakítottak ki az ügyek intézé­sére. „Ennek eredménye óriási eladósodottság, korrupció, átláthatatlan, nem hatékony működés lett." Míg a hatékony és alacsony költ­ségű működés eszközei a tanulmány készítői szerint „a szabványosítás, a kontroll és a centralizálás". A szabványosítás eszközéül szánt ASP rendszer népszerűsítése értesülésünk szerint a közeli napokban kezdődik az önkormányzatok körében.

A terv lényege, hogy olyan központokat hoznának létre, ahol koncentráltan elvégezhetők azok a feladatok, amelyeket ma a helyi hivatalok látnak el. E változtatásokra állítólag azért van szükség, mert az önkormányzatok „korrupciós és eladósodási hajlama nem csökkent". A dokumentum Pintér Sándort idézi, aki korábban úgy fogalmazott: „Ha az önkormányzatok magukat nem tudják eladósítani, akkor eladósítják a vállalataikat." Ezért a stratégia készítői azt javasolják, hogy első lépésben a kormány az ASP rendszeren keresztül vonja kontroll alá a helyhatóságok költéseit, majd később alakítsa úgy a szabályokat, hogy az önkormányzatok csak arra fordíthassanak pénzt, amit a rendszeren keresztül ellenjegyzéssel központilag engedélyeznek a számukra.

Nem téved, aki egyfajta „közigazgatási Klik" létrehozásának tervét olvassa ki az iratból. A készítői a közigazgatás-átalakítás próbájának tekintik a Klik megalakítását. Ám az állami iskolafenntartó körüli botrányokból nem azt a következtetést vonták le, hogy az ilyen nagymértékű központosítás működésképtelen szervezetet hoz létre.

Ehelyett azt javasolják, hogy az állam a helyi hivatalok feladatait fokozatosan adja át a kormányablakoknak, és kezdődjön el egy ­központi ügyintézési rendszer kiépítése. Mindezt azokkal a helyi hivatalokban dolgozó ügyintézőkkel végeztetnék el, akiket a központi ügyintézés bevezetésekor kirúgnának. Persze csak a választások után.

A dokumentumból kiderül, hogy a rendszer alapjai már 2015-ben elkészültek. Már csak meg kell győzni vagy rá kell kényszeríteni az önkormányzatokat, hogy térjenek át a rendszer használatára. Csakhogy azok a helyhatóságok, amelyeknek korszerű informatikai rendszerük van, aligha szolgáltatják ki magukat egy virtuális ügyintézői apparátusnak. Őket vagy politikai nyomással kell kényszeríteni – áll az elemzésben –, vagy a településeken nagy tekintélynek örvendő államkincstárral kell meggyőzni őket. Olyan hamis indokoktól sem szabad visszarettenni, mint hogy az áttérés kötelező, vagy hogy az önkormányzat jelenleg használt szoftverei alkalmatlanok az új feladatok ellátására – olvasható a dokumentumban.

Az önkormányzati szövetségek tiltakoznak a tervezet ellen. Szerintük a helyi korrupció mértéke messze nem indokol ilyen mértékű centralizálást. Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének fideszes elnöke felhívta a ­figyelmet arra, hogy a kormány által sokat hangoztatott ­önkormányzati eladósodást sem szabad fetisizálni. Azért sem, mert az igazán nagy, 1100 milliárd forintot meghaladó adósságot háromszáz önkormányzat halmozta fel.

De ha nem a korrupció és az eladósodás, akkor mi állhat a centralizációs törekvés hátterében? A dokumentum erre is választ ad. A rendszer bevezetésének két haszonélvezője lenne: a kormány, amely minden település minden költését lát­hatná, ellenőrizhetné, és akár a helyiek tudta nélkül is gyűjthetne adatokat. A másik pedig az ASP-t kifejlesztő és üzemeltető konzorcium. Csakhogy az írásból az is kiderül, ha nem sikerül kötelezővé tenni az áttérést (ehhez pedig hiányzik a kétharmados parlamenti többség), és meggyőzéssel vagy kényszerítéssel sem lehet az önkormányzatok 30-40 százalékát „átterelni" a központi ASP rendszerbe, úgy az egész terv dugába dőlhet, és kidobott pénz, amit a rendszer fejlesztésére eddig elköltöttek.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető