Az Orbán-kormány megint nem tanult semmit

A fenntartóváltásról szóló kormányrendelet májusban jelent meg a Magyar Közlönyben. A jogszabály szerint az iskolák szakmai irányításáért a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal felel majd, a minisztérium pedig az intézmények fenntartója lesz. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter pedig már aláírta a most létrejövő szakképzési centrumok alapító okiratait, és kinevezte ezek főigazgatóit. A köznevelési intézmények 44 szakképzési centrumba szerveződnek.

A kommunikáció és a valóság közt azonban éles a kontraszt. Szüdi János jogász lapunknak elmondta: a centrumba kerülő intézmények helyzete valóban jobb lehetne, mint a Klik égisze alatt volt. Önmagában már az is előnyös lenne, hogy az intézmények számos kérdésben visszakapnák a döntési jogukat, csakhogy a helyzet az, hogy a szakképzési centrumokról ma még csak annyit lehet tudni, hogy költségvetési szervek, amelyeknek tagintézményei a szakképző iskolák. Ennek azért van jelentősége, mert ez a centrum valójában nem hivatal, hanem egy új köznevelési intézménytípus. Ennél többet azonban nem lehet tudni róluk, senki sem tudja, hogy ki miben dönt, nincsenek leosztva a feladatok.

A helyzet Szüdi szerint kísértetiesen emlékeztet a Klik megalakulásának időszakára: a közoktatásért felelős mamutintézmény megalakulása szintén nem volt előkészített, nem támogatták meg jogszabályokkal, s törvénytelenül működött hónapokig. Ám úgy látszik, abból a helyzetből az Orbán-kormány mit sem tanult, hiszen a centrumok létrehozásával, az erőltetett fenntartóváltással a szakképzésben most ugyanezt az exlex állapotot állította elő.

Csak néhány példa: nincs világos jogszabály arra, hogy ki lesz a munkáltatója annak a több tízezer pedagógusnak, aki szakképző intézményben tanít, mint ahogy arra sincs világos útmutató, ki felel a tanulói jogviszonyért. Nem tudni, ki dönthet a munkáltatói jogokról: a tagintézmény (iskola) vezetője vagy pedig a centrum vezetője.

– Sem a munkajogi kérdések nincsenek elrendezve, sem a pedagógiai programok, sem a szervezeti és működési szabályzat – mondja Szüdi. Azért sem érti, mi szükség volt erre a rapid átalakításra, mert a tervek szerint egy év múlva ilyenkor valamennyi iskolatípus megváltozik a szakképzésben. A szakiskolák szakközépiskolák lesznek, a szakközépiskolák pedig szakgimnáziumok. Érthetetlen, hogy egy éven belül miért kell az intézményeknek kétszer is átalakulniuk.