Az érdekvédelmi szervezetek dühét az váltotta ki, hogy nem sokkal az április 20-i országos pedagógussztrájk után – és nem mellesleg: a jegybankbotrány kellős közepén – bejelentette a kormányzat a közoktatás jelentős átalakítását. Az időzítés mellett különös az is, hogy nem az oktatási államtitkárság, hanem Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter adott hírt először a reformtervekről még csütörtökön: egyebek mellett arról, hogy 2018-ra új Nemzeti alaptanterv készül, és – „mivel a vegyes, állami fenntartású és önkormányzati működtetésű intézményi modell megbukott” – több mint 500 önkormányzati működtetésű iskolát államosítanak.
|
Palkovics László államtitkár (balra) és Pölöskei Gáborné Klik-vezető szerint folytatódik az államosítás
Földi D. Attila / Népszabadság |
Egy pénteki háttérbeszélgetésen viszont már Palkovics László oktatási államtitkár és Pölöskei Gáborné Klik-elnök bonthatta ki az elképzeléseket.
Az államtitkár szerint a folytatódó államosítás tiszta viszonyokat teremt,
hiszen jó az, ha egy kézben van a fenntartás és a működtetés. A vegyes modellben a települési önkormányzat a saját tulajdonában lévő iskolaépületet üzemelteti, működteti, a fenntartó a pedagógusok és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők bérét finanszírozza. A Nemzeti alaptantervről szólva Palkovics László elmondta, hogy meghatározzák majd a „nemzeti minimumot”, arról pedig az iskolák maguk dönthetnek, azon felül mire és milyen mélységben helyezik a hangsúlyt. Ezzel a gyerekek terhelése differenciáltan csökkenhetne már rövid távon. Az államtitkár szerint eddig 10 százalékban lehetett eltérni az alaptantervtől, de most 30 százalékra bővítenék a mozgásteret.
Pölöskei Gáborné a Klik július 1-jére ígért megszüntetéséről, átalakításáról elmondta, hogy
hat különböző modellt mutattak be a kormánynak, s bár döntés még nincs, „mind a hat vállalható”.
Kevés konkrétumot árult el, de azt nem cáfolta, hogy hatvan-hetven kisebb egység jön majd létre. Ennél azonban szerinte lényegesebb része lesz az új rendszernek a „jogosultsági szintek" pontos meghatározása, és az, hogy „menedzsmentburkot, -környezetet hozzanak létre”. Az új, „pénzügyi és HR-tevékenységet folytató menedzsmentközpontok” segítik, támogatják majd az iskolákat. Az új rendszerbe 2017 januárjában vonnák be azt a mintegy 500 iskolát, amelyet ma még önkormányzat működtet.
Az újabb államosítást ellenző Gémesi György – Lázár János szavaira utalva – azt mondta, tévedés, hogy a vegyes működtetésű modell bukott volna meg, egyedül a Klik vallott kudarcot. Éppen ezért nem szűkíteni, hanem tágítani kellene az önkormányzatok lehetőségeit: több évtizedes tapasztalat mutatja ugyanis, hogy a helyhatóságok – ellentétben a Klikkel – jó gazdái az iskoláknak. Gémesi megjegyezte azt is: érthetetlen, hogy ha alapítvány, egyház, állam lehet fenntartó, akkor olyan önkormányzat miért nem, amely szakmai tapasztalattal és forrásokkal is rendelkezik.
Mendrey László PDSZ-elnök szerint azzal, hogy totálissá teszik az államosítást, és az ígéretekkel ellentétben legfeljebb ezen a néven szűnik meg a Klik, egyértelművé vált: teljes mértékben pártpolitikai céloknak rendelték alá az oktatás ügyét. Az újonnan felálló állami intézményfenntartó meghatározónak mondott szervezeti egységeiről, a „menedzsmentközpontokról” Mendrey László úgy fogalmazott: „Már elnézést a kifejezésért, de ez nem más, mint parasztvakítás!” A szakember úgy vélekedett: bár a részletek még nem ismertek, „borítékolható az újabb csődtömeg”.
|
A forma változik, a lényeg marad
Népszabadság/archív |
Távolságtartással fogadta a kormányzati terveket a Pedagógusok Szakszervezete. Szüdi János, a PSZ oktatási szakértője érdeklődésünkre úgy fogalmazott: joganyagot még nem láttak, a kormányzati tervek napvilágra került elemei pedig meglehetősen általánosak. Annyit azért leszögezett: a PSZ azt szerette volna, és a sztrájkbizottság erről tárgyalt is a kormánnyal, hogy azok az önkormányzatok, amelyeknél van erre lehetőség, iskolafenntartóvá válhassanak. Ehhez képest most a kormány épp ennek az ellenkezőjét tenné: minden önkormányzattól elvenné a működtetés jogát. Ezzel egyébként az a veszély is fennáll – mutatott rá Szüdi János –, hogy
az állam egyszerűen einstandolja a ma még önkormányzati tulajdonú épületeket.
Ami a 2018-ra ígért Nemzeti alaptantervet illeti: az oktatási szakértő szerint már most kétséges, hogy milyen lesz ez a szakmai anyag, ha ilyen rövid idő alatt akarják „összedobni”. A PSZ szerint egyébként szükségtelen új alaptantervet készíteni, hiszen az előző ciklusokban kidolgozott alaptanterv tökéletesen megfelel az elvárásoknak.
