Klánok és klónok címmel egy sorozat első részét közli a Magyar Nemzet. „Szociológiai értelemben a társadalmak legkisebb alkotóelemei a családok" - ezzel a tudományosság látszatát keltő mondattal kezdődik a cikk, amely így folytatódik: „A helyhez köthető közösségekben pedig a legerősebb családok a klánok. A klánok olyan érdekcsoportok is egyben, amelyeknek az átlagosnál jóval hatékonyabb az érdekérvényesítő képességük.

A klánoknak a társadalom működésében szerteágazó a szerepük. Léteznek olyanok, amelyeknek csápjai elsősorban a gazdaság működését hálózzák körbe, másoké meg például a politikai szférába hatolnak be, s mint ahogyan a gazdaság és a politika összefügg egymással, e csápok is keresztül-kasul átjárják e szférákat. Magyarországon ide sorolható a sötét diktatúrában gyökerező Apró-Dobrev, illetve a szerényebb adottságokkal rendelkező Gyurcsány család összekapcsolódásával kialakult, immár történelmi távlatokat is magáénak tudó Apró- Gyurcsány klán, amely működésének feltérképezése egyelőre a jobboldali újságírók feladata.

A klán ereje előtt a balliberális véleményformáló értelmiség színe-java ugyanis már idejekorán behódolt. Szolgalelkű magyar és külföldi médiaguruk, szépírók, filmrendezők, szociológusok, filozófusok, gazdasági szakértők s a többiek álltak sorba »kézcsókra« az arra alkalmas pillanatokban. Minden bizonnyal eljön az a pillanat, amikor történészek tárják majd fel azt, hogy a XX- XXI. század magyar társadalmának életére hogyan nyomja-nyomta rá bélyegét e klán működése."

A Magyar Nemzet szombati írásának főszereplője a Bajnai Gordon után „a közfigyelem homlokterébe mostanság került másik Gyurcsány-klón, Oszkó Péter, akit munkájának szakbarbáraként a köznyelv némi szójátékkal Offshore Péternek becéz. Oszkó külső karakterjegyeit tekintve hasonlít némileg Gyurcsányra, de láthatóan ezzel nem elégszik meg. Bajnaihoz hasonlóan ő is a »közös értékek« embere, a balliberális klánok és értelmiségi elit megegyezése következtében nem véletlenül kerülhetett az új kormányba nagy hatalmú pénzügyminiszterként" - írja szombati számában a Magyar Nemzet.

Lesz Orbán-féle királyság? - kérdezi a Népszava összeállítása, amely szerint „Bármit megtehet az a párt, amely egyedül vagy koalícióban kétharmados többséget szerez. Megszűnhet a garanciális törvények rendszere, megváltozhatnak a választójogi szabályok, »saját« emberek kerülhetnek a közjogi funkciókba. Noha a Fidesz elnöke azt állítja, a következő parlamenti választáson egyelőre nincs esélyük a kétharmadra, szakértők szerint ezzel inkább »altatni« akarják a közvéleményt.

Bauer Tamás közgazdász, volt SZDSZ-es képviselő szerint a Fidesz messzemenően kihasználná a lehetőséget: kétharmad esetén Orbán Viktor olyan korlátlan hatalmat kap a kezébe, amilyennel még Kádár János sem rendelkezett." „De olyan alapvető rendelkezéseket is megváltoztathatnak, mint a gyülekezési vagy egyesülési jog, a sajtószabadság, vagy éppen a jogalkotási törvény. Kétharmaddal az összes fontos közjogi funkcióba - a Legfelsőbb Bíróság és az Állami Számvevőszék élére, az ombudsmani vagy éppen az alkotmánybírói posztokra - »saját« ember kerülhet. A már ígért »elszámoltatást« pedig könnyítheti, hogy ugyancsak minősített többséggel lehet dönteni a mentelmi jog felfüggesztéséről. Kis túlzással akár az államformát is meg lehet változtatni és királyságot bevezetni, ennek jogilag nem lenne akadálya a kétharmad birtokában."

Kapcsolódó cikkek: A hálapénz felét kérjük a kórháznak adni | Állami utak: egy nap Portugáliában 534 ezer, hat nap Franciaországban 2638 forint | Ki hányszor beszélhet a Kossuth hallgatóihoz? | Offshore-zsonglőrök a kormányban? | Szakértők felhívják a figyelmet