Kivonják az orvosokat az egészségügyből
Az intézményvezetők legszörnyűbb rémálmait váltja valóra a parlament azzal, ha a kormány ígéretei ellenére hétfőn mégis megszavazza, hogy az egészségügy közalkalmazottai sem dolgozhatnak nyugdíjuk megtartása mellett. Pedig októberben még az egészségügyért felelős államtitkárság úgy nyilatkozott a Népszabadságnak, hogy felmentést kaptak az egészségügyben a betegek mellett munkát végzők az úgynevezett "nyugdíj vagy fizetés" szabály alól. Csak a háttérintézményekben dolgozó 62 év felettieknek kell választaniuk, vagy megelégednek az öregségi ellátással, vagy tovább dolgoznak.
Ezzel szemben az Országgyűlés honlapjára a hétvégén kikerült javaslat szerint az öregségi nyugdíjkorhatár közszférában történő egységes alkalmazásáról szóló kormánydöntés alapján júliustól fő szabályként az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltésével megszűnik a közszférában a foglalkoztatott jogviszonya, hivatali érdekből azonban külön engedéllyel lehetőség van 70. életévéig a továbbfoglalkoztatására. Bevezetik a dupla juttatás tilalmát, ami azt jelenti, hogy a nyugdíjas korú dolgozó továbbfoglalkoztatása esetén nem kaphat egyszerre munkájáért járó juttatást és nyugdíjat is. A dupla juttatás tilalma a már parlament előtt lévő módosító javaslatban meghatározott jogviszonyban állókra terjed ki, és - a kormány tagjainak kivételével - nem vonatkozik a választott és kinevezett közjogi tisztségviselőkre, valamint a munkaviszony keretében foglalkoztatottakra.
Ha a szabályt alkalmazzák, úgy egyik napról a másikra minden negyedik orvos akaszthatja szögre a fonendoszkópját. Ez pedig azt is jelenti, hogy akár teljes intézmények lehetetlenülhetnek el, mert már nemcsak az ügyelet megszervezése, de a napi munkára sem lesz hadra fogható gyógyító személyzet. A betegek még hosszabb várólistákra és utazásra kényszerülnek, ha ellátást akarnak. Az önállóan – kórházi háttér nélküli – szakrendelőkben a legrosszabb a helyzet, az ott dolgozó orvosok 70 százaléka nyugdíjas korú. S bár a szabályozás lehetőséget ad arra, hogy pótolhatatlanoknak ne kelljen nyugdíjba menniük, dolgozhatnának tovább egyéni mentességgel 70 éves korukig, ám akkor le kell mondaniuk az öregségi nyugdíjukról.
„Bolond az aki, így tenne” – fogalmazott lapunknak egy érintett szakorvos. Mint mondta: most 140 ezer forintos nyugdíja mellé még hozzá keres havi nettó 70-80 ezer forintot, miután az öregségi ellátása a több, nyilván azt választja. Az más kérdés, hogy nem tudja miből fog megélni.
Egy másik, Doktorits Béla traumatológus vérlázítónak ítélte az intézkedést, aki a kilencedik kerületi szakrendelőben dolgozik hetente néhány napot, mint nyugdíjas orvos. Ő azt mondta, amint lehet egyeztetett a szélesebb körben a kollegákkal, és ha kell, végsőkig harcolnak majd az igazukért.
Méltánytalanak és alkotmányosan is aggályosnak ítéli a tervezett intézkedést Bélteczki János, a Magyar Orvosok Szövetségének elnöke. Mint mondja: ezzel a döntéssel szerzett jog sérül, ráadásul visszamenőleg, amit egyetlen érdekvédő sem hagyhat szó nélkül. Emlékeztettet arra, hogy a teljes életükön át nyomot béréért dolgozó orvosok megalázóan kevés pénzzel mennek nyugdíjba, azért kényszerülnek rá a munkára, hogy ne haljanak éhen. Az érdekvédő emlékeztetett arra is, hogy amikor az ősszel más szakszervezeti vezetőkkel egyetemben tárgyaltak Orbán Viktorral, aki mindeddig tartotta magát az akkor megkötött alkuhoz, kivéve ezt az új nyugdíjszabályt, mert akkor szó sem volt arról, hogy az orvosok nem kaphatnak mentességet és választaniuk kell a nyugdíj vagy a fizetés között.
Bélteczki János szerint külön buktatója a nyugdíj vagy munka szabálynak, hogy az, júliusban a nyári szabadságok idején lépne életbe. Ez pedig azt jelentené, hogy senki nem mehetne szabadságra. Vannak kórházak, ahol az ellátórendszer átszervezése miatt tizennégy-tizenötöket ügyelnek az orvosok, ez már elve sérti a kötelező munkaidőre vonatkozó szabályokat. Hozzátette: ha végképp élhetetlenné válik a magyar egészségügy az orvosoknak, úgy segítnek nekik elhelyezkedni. A MOSZ-nak több ezer külföldi munkaajánlata van, aki kéri, azt hozzásegítik más országban a munkához.
„Minden, ami csökkenti az egészségügyi dolgozók számát, az mind, mind hátrányos az egészségügyre” – erősített rá a szakszervezeti vezető szavaira Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke. Hozzátette: szervezete változatlanul fenntartja azt az álláspontját, hogy az egészségügybe inkább többlet munkaerőt kell biztosítani, mintsem olyan rendelkezéseket hozni, ami tovább nehezíti a betegellátás körülményeit. Mint mondta: bár a nyilvánosságra került módosító indítványban sok kérdésre nincs válasz, de ő úgy értelmezi, hogy az intézkedés nem érinti majd a háziorvosi praxisokat és a vállalkozási formában és gazdasági társaság által üzemeltett intézményeket. Ennek ellenére, a szabály elfogadását gyors felmérésnek kell követnie, mert már most is orvoshiány van és lesznek majd szolgáltatók, amelyek egyik-napról a másikra nem tudnak majd beteget fogadni.
