A parlament előtt lévő törvénymódosításban megjelenő kormányzati szándék az, hogy a duális képzés megvalósítása jegyében a gazdaság adja a gyakorlóhelyet a tanulóknak. A még hatályos törvény szerint ezt a gyakoróhelyet az iskolának kell biztosítania, méghozzá saját tanműhelyében.

Az új jogszabály elfogadása esetén ha a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának (MKIK) nem sikerül gyakorlati helyet biztosítania, akkor erről kiállít egy igazolást, s a tanuló gyakorlati képzése mégis a tanműhelyben folyhat. Magyarul: az iskolák csak közvetlenül a tanév megkezdése előtt fognak értesülni arról, lesz-e a tanműhelyükben diák, vagy sem. Ez előrevetíti, hogy tovább fog apadni a szakiskolai gyakorlati képzésre fordított állami forrás, s arra is számítani lehet, hogy az iskoláknak csökkenteniük kell a gyakorlati oktatók létszámát. A jövőbeni hatás valószínűleg az lesz, hogy a tanműhelyek tovább pusztulnak, kiürülnek, és az iskolákban csak szakmaelméleti képzés fog folyni.

Szorosan idetartozik, hogy az MKIK az űrlapon csupa olyan személyes adatot kér be a szülőktől, amely nem része a kötelező adatszolgáltatásnak. Önmagában a jogszabálysértés gyanúja merül fel azzal kapcsolatban is, hogy az MKIK nem írja meg közérthetően a szülőknek, hogy az adatszolgáltatás nem kötelező, bár kétségtelen tény, hogy az indoklásban elrejtették azt a kitételt, hogy az adatszolgáltatás önkéntes.

Csak azok maradnak az iskolai tanműhelyekben, akiknek nem talál gyakorlati helyet a kamara Facebook

A szakképzés rendkívül érzékeny területe a közoktatásnak, úgyhogy szakemberek szerint a lehető legnagyobb megértéssel és figyelemmel kellene a változtatásokkal bánni. Ezzel szemben az Orbán-kormány a legnagyobb átalakításokat épp a szakképzésben hajtotta végre, júliusban el is szakítja az oktatási tárcától, s a Nemzetgazdasági Minisztérium alá vonja. Holott az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének adatai szerint a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók túlnyomó többsége szakiskolában tanul tovább, s a gyengén teljesítő tanulók aránya a szakiskolákban kiugróan magas: minden tizedik gyerek lényegében analfabéta.

A hozzáértők azt prognosztizálják, hogy a kormány eddigi intézkedései csak tovább mélyítik ezt a folyamatot: a kabinet, mint ismert, a betöltött 16. életévre csökkentette a tankötelezettségi korhatárt, és drasztikusan korlátozta a közismereti tárgyak oktatását. A gyakorlati képzést az MKIK-n keresztül a vállalatokhoz tolja, gyakorlatilag kiüresítve az iskolák tanműhelyeit. Amikor a brit miniszterelnök az Európai Unió átfogó reformjáról beszél, éppen az olyan esetekre utal, mint például a magyarországi tanműhelyek kérdése. Ezeket a tanműhelyeket ugyanis 2010 előtt uniós adófizetők pénzéből újították fel, s most több tízmilliárd forintnyi pénz megy a kukába, hiszen az Orbán-kormány az elmúlt években hagyta lepusztulni őket, és miként az az MKIK körleveléből is látható, most már funkciót sem igen szán nekik.