galéria megtekintése

Kitalálják, mit kapott Magyarország egyik legszegényebb vidéke? Azt. Futballt.

65 komment


Doros Judit

Egymilliárd forintot költöttek labdarúgásra az egyik legszegényebb térségben, ahol a munkára képesek harmadának nincs állása.

Vajon mit kell leginkább fejleszteni az ország egyik leghátrányosabb térségében, ahol a munkanélküliségi ráta tíz éve 30 százalék felett van, a nők és a férfiak betegebbek, és hamarabb halnak meg, mint szerencsésebb vidékeken született társaik, a népesség folyamatosan csökken, a legfeljebb általános iskolai végzettségűek aránya pedig majdnem a triplája az országos átlagnak?

Fotó: Földi D. Attila / Népszabadság

Eltalálták: a futballt.

 

Putnok az elmúlt négy évben egymilliárd forintot kapott erre a célra, javarészt a taóból, vagyis azokból az adóforintokból, amelyeket a cégek – ahelyett, hogy befizetnék az államkasszába –  felpántlikázva öt kiemelt látványsportág, köztük a labdarúgás utánpótlásának támogatására fordíthatnak. Akadt olyan vállalkozás, amely az elmúlt években többször is nagyjából százmillió forintot „küldött” a gömöri fővárosba, amelynek iparűzésiadó-bevétele amúgy olyan alacsony, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei járásközpontok átlagának a hatodát sem éri el.

Ebből kikövetkeztethető, hogy döntően nem putnoki vállalkozások dobták össze négy év alatt azt a több mint 700 millió forintot, amelyből a nyolcezer lakosú városban és a vonzáskörzetében lévő néhány településen műfüves pályák, edzőtermek, csarnokok és öltözők épültek, épülnek. S akkor még nem esett szó az Emmitől tavaly év végén kapott 335 millió forint támogatásról, amelyet a Sajóvölgye Focisuli Sport Egyesület kapott pályák, öltözők és villanyvilágítás kialakítására, infrastrukturális fejlesztésekre.

– Miskolcnál, de inkább már Heves megye határánál véget ér a világ, rólunk a hatalom lemondott. Ahelyett, hogy munkát adnának, inkább a cirkuszt fejlesztik – ezt mondja egy férfi Putnok központjában, de mivel a felesége közmunkásként dolgozik, nem akar bajt, a nevét nem árulja el. Sokakkal beszélgettünk, ám zömükről kiderült, hogy vagy maguk is közmunkások vagy valamelyik családtagjuk az, s mivel a térségben ez a legelterjedtebb foglalkoztatási forma, senki sem meri kockáztatni, hogy a következő „ároktisztítási projektből” kimaradjon. Abban azonban valamennyien egyetértettek: hiába épülnek csinos műfüves pályák, attól még nem tudnak otthon enni adni a gyerekeknek.

Volt, aki megemlítette: tudomása szerint még jogerős építési engedélye sincs az újonnan készülő központi épületnek, ahol a focisuli öltözőit és az egyesület irodáit is elhelyezik. A gyanút erősíti az a kormányhivatali határozat, amely szerint július 4-én indult környezetvédelmi hatásvizsgálat, miközben ez általában megelőzi az építési engedélyek kiadását. Kételyeinket erősítette, hogy noha szombaton jártunk a helyszínen, a focisuli területén lázas munka folyt, s fotós kollégánk látványa igencsak megzavarta a munkásokat, akik szerint „központi utasításra” tilos fényképezni.

Az épületet egyébként jóval gyorsabb tempóban húzzák fel, mint a putnoki tanuszodát, amelynek alapkövét még a 2014-es választási kampányban ünnepélyesen letették, majd jó másfél évig egy kapavágás sem történt. Az alapkőletétel azért is emlékezetes, mert a ceremónián eleredt az eső, s a biodíszletként felvonultatott óvodások bőrig áztak, miközben Balog Zoltán miniszter esernyő alatt mondhatta el beszédét. Az uszoda még mindig nincs kész, de legalább már elindult a beruházás, s a téglafalak állnak.

A Sajóvölgye Focisuli Egyesületet egyébként éppen 2011-ben, vagyis a taorendszer elindulásának évében alapította két fideszes képviselő, Tamás Barnabás putnoki polgármester és Demeter Zoltán országgyűlési képviselő. Központja Putnok, de hét alközpont is van: Bánhorváti, Dubicsány, Kazincbarcika, Múcsony, Rudabánya, Sajószentpéter és Szendrő. Honlapjuk szerint külön büszkék arra, hogy együttműködő partnerük a Mészáros Lőrinc vezette Felcsúti Utánpótlás Nevelésért Alapítvány, s hogy együtt dolgozhatnak az Orbán Viktor alapította Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémiával.

Az egyesületnek jutó támogatásokból a tervek szerint nemcsak a putnoki pálya kap új főépületet, műfűvel borítanák be a kazincbarcikai sportiskola pályáját is. Megkérdeztük Szitka Pétert, Kazincbarcika MSZP-s polgármesterét, s ő azt válaszolta: ez a beruházás még nem készült el.

Fotó: Földi D. Attila / Népszabadság

– Mindig lesznek rosszakarók és fanyalgók, de azt nem lehet elvitatni, hogy ebben a térségben egyfajta missziót teljesít a focisuli. Van, akit szó szerint a putriból hozunk ki nap mint nap – mondta lapunknak Negrutz Ágoston, a Fidesz korábbi kazincbarcikai önkormányzati képviselője, a Sajóvölgye Focisuli Sport Egyesület elnöke, civilben a helyi Vekni Kft. ügyvezetője. Szavai szerint nyolcszáz fiatalt érnek el, a legtehetségesebbeket pedig beviszik focizni Putnokra, s kollégiumi ellátás biztosítanak nekik.

– Belőlük lehetnek majd az NB I-es focisták, mert Elek Ákos is itt kezdett, Kazincbarcikán – utalt a válogatott középpályásra, aki jelenleg Diósgyőrben játszik. Azt cáfolta, hogy a focisuli központi épületére nem kaptak volna építési engedélyt, szerinte az utólag elrendelt környezeti hatástanulmány csak hiánypótlás, az építkezéssel egyébként „minden rendben van”.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.