A levél hazugsággal vádolja a megyei önkormányzatot, amelynek egyik osztályvezetője úgy nyilatkozott, a pályázati felhívások „területspecifikus mellékleteit" egyeztették a megyei polgármesterekkel, a megyei fejlesztési biztossal és az irányító hatósággal. A levélírók szerint ez nem igaz, csak egyes polgármesterekkel tárgyaltak. A megyei fejlesztési biztossal, Vantara Gyulával sem egyeztették a mellékletet, viszont a területfejlesztési bizottság ülésén a többiek háta mögött olyan pontozási rendszert fogadtak el, amely hátrányos helyzetbe hozza a fejlettebb településeket.
|
Középpontban: Simonka György
Rosta Tibor / MTI |
Felszólították Zalai Mihályt, hogy vonassa vissza a már megjelent, illetve hamarosan megjelenő pályázatok területspecifikus mellékleteit, és azokat tárgyalják újra minden érintett bevonásával. Burkoltan még esküszegéssel is megvádolták a megyei elnököt, amikor úgy fogalmaztak, ha Zalai tudott a tisztességtelen versenyt eredményező pontozási rendszer kialakításáról, és nem tett ellene semmit, akkor nem tudja ellátni az egész megye tisztességes érdekképviseletét, és cselekedete ellentétes az elnöki esküjével.
Néhány nap múlva Marjai János, a mezőkovácsházi járáshoz tartozó Battonya polgármestere írt egy ellenlevelet, amelyben azt állította, hogy a fejlettebb városok korábban óriási arányban részesültek támogatásban a fejletlenebbekhez képest. Szerinte a fejlettebbeknek most nem a hátrányos helyzetűekkel, hanem a kormányzati akarattal van vitájuk, mert az azt célozza, hogy csökkentsék a leghátrányosabb helyzetű járások leszakadását. Ha Sarkad és Mezőkovácsháza környéke nem volna ennyire lemaradva, akkor Békés megye eleve tízmilliárd forinttal kevesebb pénzhez jutott volna a TOP forrásaiból.
A veszekedés híre vélhetőleg a kormányig is eljutott. Az uniós támogatások elosztását koordináló Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter nyilvánosan nem szólalt meg az ügyben, ám a legutóbbi megyei közgyűlésen, amelyen a költségvetést is elfogadták, egyoldalú kompromisszum született, a középvárosok elfogadták, hogy az 58 milliárd forintból a 2016-ban kiírásra kerülő 38 milliárd forintra már nem vonatkozik a felülvizsgálat. Arról nem született egyezség, hogy a maradék húszmilliárd esetében, amelyre 2017-ben írnak ki pályázatot, milyen természetű változtatást kértek vagy ígértek.
A kompromisszum híre azért lepte meg az érdeklődőket, mert a 28 polgármester aláírásával támogatott, esküszegésre célozgató levél után a vehemens kiállás folytatására számítottak.
Volt is eszközük a pontozási rendszert kifogásolóknak: megakadályozhatták volna a megyei költségvetés elfogadását. A több mint egyórás vita alatt szünet is volt, Zalai és Simonka ellenfelei többször telefonáltak valakivel – végül elfogadták, hogy a 38 milliárdot már biztosan a kifogásolt módon osztják fel.
Varga Zoltán MSZP-s politikus, a Békés Megyei Közgyűlés tagja, volt önkormányzati miniszter szerint
az rendben van, hogy elkülönítenek egy keretet, amelyből csak a leghátrányosabb helyzetű települések kaphatnak, de szerinte becsapták vagy kényszerítették a lázadó fideszes politikusokat az ellenükre hozott szabályozás elfogadására.
Varga szűklátókörűségnek tartja, hogy mindenki a TOP-forrásokért marakodik, miközben hét évre 58 milliárd forint messze nem elég arra, hogy Békés megyében bármit is fellendítsen. Ebből szerinte egyetlen új munkahely sem keletkezik. A tényleges fejlődésre a mikro- és kisvállalkozások által elérhető ágazati pályázatok lennének alkalmasak – ha a politikusok segítséget nyújtanának a tőke- és tudáshiánnyal küzdő vállalkozásoknak, hogyan pályázhatnak eredményesen.
