A Kúria szerdán elutasította a Politikatörténeti Intézet (PTI) felülvizsgálati kérelmét, így a másodfokon meghozott jogerős verdikt szerint az intézetnek át kell adnia a Nemzeti Levéltár számára az 1944-89 közötti időszakból őrzött iratanyagát – teljes gyűjteményük kétharmadát. A szóban forgó több száz folyóméternyi dokumentum a Magyar Kommunista Párt, a Magyar Dolgozók Pártja, a Magyar Szociáldemokrata Párt, a Magyar Szocialista Munkáspárt, valamint más baloldali politikai és társadalmi szervezetek, szakszervezetek iratanyagát tartalmazza.

A 2009 óta közhasznú nonprofit kft.-ként működő PTI levéltári anyagának jelentős részét 2012-ben – a levéltári törvény módosításával – rekvirálta a kétharmados kormánytöbbség. A jogszabályváltozás miatt többen is az Alkotmánybírósághoz fordultak arra hivatkozva, hogy az elrendelt kisajátítás alaptörvényellenes. Mielőtt az AB állást foglalhatott volna az ügyben, a kormánytöbbség – az úgynevezett negyedik módosítás keretében – a levéltári törvény vitatott passzusát lényegében átemelte az alaptörvénybe.

A változtatás szerint a „kommunista állampártnak, az annak közreműködésével létrehozott, illetve a közvetlen befolyása alatt álló társadalmi és ifjúsági szervezeteknek, valamint a szakszervezeteknek a kommunista diktatúrában keletkezett iratai az állam tulajdonát képezik, azokat a közfeladatot ellátó szervek irattári anyagához tartozó iratokkal azonos módon, közlevéltárban kell elhelyezni." Ezek után az AB – nem meglepő módon – nem találta alaptörvényellenesnek a PTI iratainak államosítását.

Földes György, az intézet főigazgatója a parlamenti döntés meghozatalakor úgy fogalmazott, hogy a kormányzat célja egyértelmű: ellehetetleníteni a baloldali kutatóműhely működését. Állami támogatásban már 2010 óta nem részesül a PTI, a levéltári anyag megcsonkítása pedig a kutatómunkára mér hatalmas csapást.

Az intézet több jogi lépést is tett, hogy megakadályozza a felbecsülhetetlen értékű iratanyag állami kézbe történő átadását. Egyrészt pert indítottak a magyar állam ellen a strasbourgi bíróságon, mivel a PTI jogértelmezése szerint állami kisajátítás történt, ám ilyen esetekben az államosított vagyonért kártalanítás jár. A strasbourgi perben a PTI több mint egymilliárd forintos kártalanítást követel a magyar államtól.

A hazai jogi fórumokon az intézet eltérő taktikát választott: elbirtoklásra hivatkozva fordultak bírósághoz. Répászky Miklós, a PTI-t képviselő ügyvéd abból indult ki: a parlament 2012-ben csupán deklarálta, hogy a szóban forgó irategyüttes a magyar állam tulajdonát képezi, ám valójában a dokumentumok már a keletkezésük idején állami tulajdonba kerültek. Ha ez így van, akkor viszont a PTI – amely évtizedeken át őrizte és kezelte az iratokat – elbirtokolás miatt ma már sajátjaként rendelkezhet velük.

A Kúria szerdai döntése után kijelenthető: a magyar bíróságok nem akceptálták ezt az álláspontot. A felülvizsgálati kérelem elutasításának szóbeli indoklása szerint a nyilvános magánlevéltárakat (mint például a PTI levéltárát) a törvény hatalmazza fel az iratok őrzésére, ami kizárja, hogy elbirtokolhassa a nála tárolt dokumentumokat. A szóbeli indoklás keretében nem hangzott el, hogy a magyar állam 2012-ben szerezte-e meg a iratanyag tulajdonjogát, vagy a jogszabály-módosítással csupán a már régóta létező tulajdonjog deklarálása történt meg.

Az ítélethirdetés után Földes György kérdésünkre éppen ezért azt mondta: csak az írásbeli indoklás szövegének megismerése után alakítják ki végleges álláspontjukat a verdiktről. Annyit azért elmondott: a Kúria döntéséből az következik, hogy a magyar állam – példa nélküli módon – kártalanítás nélkül sajátította ki a levéltári anyagot. Hozzátette: a PTI kész átadni a dokumentumokat a Nemzeti Levéltár részére, de ennek együtt kell járnia azzal, hogy a magyar állam megtéríti az intézetnek az elmúlt negyedszázadban az iratok őrzésével tárolásával, kutathatóvá tételével kapcsolatos költségeit. Kérdésünkre úgy fogalmazott: sok százmillió forintos tételről van szó. A főigazgató leszögezte, bár a PTI súlyos csapásként éli meg a levéltári anyagainak elveszítését, ugyanakkor baloldali tudományos-szakmai műhelyként tovább folytatja a működését.

Ami a PTI tervezett elköltöztetését illeti: a kormány már több alkalommal jelezte, hogy más helyszínt kíván biztosítani az intézetnek a jelenlegi Alkotmány utcai épület helyett. Földes Györgytől megtudtuk, hogy egy évvel ezelőtt a kabinet felajánlott használatra egy másik ingatlant, amit a PTI el is fogadott, ám a kormány később visszavonta az ajánlatát, azóta nincs új fejlemény az ügyben.