– Miért semmisítik meg ezt a táblát? – kérdezem Barabástól, de valószínűleg nem hallja a saját ordibálásától.
– Tűnjön el a földemről! – üvölti vöröslő fejjel.
– De hát ez nem a maga földje, hanem az államé.
– Az enyém!
– Jogvita van róla, hogy ki használhatja a területet!
– Ez az én földem, takarodjon innen, mert kinyomom a szemét!
Nem várjuk meg, amíg tettlegességre ragadtatja magát. Amúgy a kishantosi földeken mindenhol folyik a munka: a földbérletpályázat nyertesei kitárcsázzák, szárzúzással megsemmisítik a búzatáblákat, a vetőmagborsó- és facéliaültetvényeket. Ráköszönünk az egyik traktorosra, ő legalább nem támad ránk. Igaz, nem is bérlő, csak megbízást teljesít.
– Miért semmisíti meg ezt a búzát?
– Nekem azt mondták, hogy vágjam le.
– De miért?
– Azt nem tudom.
– Nem kérdezte meg?
– Nem.
Bolye Ferenc, a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Közhasznú Nonprofit Kft. egyik ügyvezetője értetlenül csóválja a fejét: „Ki érti ezt az értelmetlen pusztítást? Csak azért tárcsáznak ki 400 hektárt, hogy ártsanak nekünk. Pedig akár le is mondanánk róla, arassák le, ha akarják, csak ne semmisítsék meg. Hát micsoda barbárság ez?”
|
| A termést pusztító traktor Teknős Miklós / Népszabadság |
A kishantosi állami földeken tavaly ősz óta áll a bál. A Nemzeti Földalapkezelő (NFA) pályázatán ugyanis a parcellák jó részét már két évtizede használó vidékfejlesztési központ egyetlen hektárt sem nyert el, azokat nyolc új bérlő között osztották szét. Ezzel a lépéssel veszélybe került a vidékfejlesztési központ által felépített nemzetközi hírű biogazdaság, amely így elveszítette a működése alapjait. Az óriási felháborodás hatására az NFA előírta, hogy idén augusztus 31-ig az új nyertesek csak biogazdálkodással művelhetik a szóban forgó földeket.
Mivel a tavaly őszi átadás-átvétel során a kishantosiak jelezték, hogy (egyebek mellett a pályáztatás és az új szerződések szabálytalanságaira, valamint a mezei leltárral való elszámolás elmaradására hivatkozva) nem adják vissza az érintett területeket, jelenleg nem világos, ki van birtokon belül. Számos jogi eljárás indult, ezek között akadnak birtokvédelmi perek, amelyekben eddig egymásnak ellentmondó, nem jogerős verdiktek születtek. A kishantosi központ vezetői szerint a földpályázaton nyertes gazdák „nincsenek birtokban”, sőt a bírósági perek jogerős lezárultáig nem is lesznek, így mindaz, amit a földeken művelnek, jogtalan.
A nyertes földbérlők épp ellenkezőleg ítélik meg a helyzetet, szerintük ők vannak birtokon belül, és az a jogszerűtlen, amit a vidékfejlesztési központ végez el a parcellákon. Márpedig a biogazdaság tavaly ősszel és idén márciusban bevetette a földeket. Az új bérlők összefogtak: először április 12-én, majd – miután a kitárcsázott növények újraéledtek – még két alkalommal gépekkel vonultak fel a földekre, és megsemmisítették a megmaradt növényállományt.
A vandál pusztításban az NFA támogatására is számíthattak. Bitay Márton, az agrártárca állami földprogramért felelős államtitkára még az első kitárcsázás alkalmával közleményben fejtette ki, hogy bár az NFA-nak nincs köze a kiszántáshoz, az új földbérlők jogszerűen jártak el. Bitay tudatos provokációnak minősítette, hogy a kishantosiak bevetették a földeket, mivel a volt bérlőknek tavaly ősz óta „semmilyen jogosultságuk nincs használni a földterületet”. A távirati irodának áprilisban név nélkül nyilatkozó nyertes földbérlők azt mondták: a jogtalanul elvetett növényeket kiszántják, a földeket jogszerűen használják, és majd az időjárás alakulásának megfelelően eldöntik, mit vetnek bele.
A jelek szerint végül semmit nem vetettek el. Ács Sándorné, a kishantosi központ másik ügyvezetője kérdésünkre elmondta, április közepe óta ők sem végeztek munkát a földeken, mert nem akarnak konfliktusba keveredni a rendkívül agresszíven fellépő új bérlőkkel szemben. Az ültetvények kitárcsázásával mintegy 117 millió forintos káruk keletkezett, miközben az új bérlők – egy kivételével – a növények megsemmisítésén túl semmit sem csináltak a földeken. Az az egy gazda előbb kiszántotta a kishantosiak búzáját, majd zabot és kukoricát vetett a helyére.
„Nézzék meg, ez lett belőle: csupa gyom az egész tábla. Nem meglepő, az új bérlők ugyanis nem értenek a biogazdálkodáshoz, márpedig az idén az NFA még megkötötte a kezüket. Ha letelik a moratórium, azonnal végigvegyszerezik majd a földeket, amivel tönkreteszik húsz évmunkáját” – teszi hozzá Ács Sándorné. A kishantosiak bíznak abban, hogy a jogi eljárások lezárultával visszakaphatják használatra a 450 hektárt. A kérdés az, hogy a jogerős ítéletek megszületéséig életben maradhat-e a biogazdaság termőföldek nélkül. Ács Sándornémegdöbbentőnek tartja, hogy az agrárkormányzat – élén Fazekas Sándor miniszterrel – segédkezet nyújt a ökogazdaság tönkretételéhez. Mint mondja, egyedül Orbán Viktor segíthetne, de a kormányfő eddigi némasága azt jelzi, egyetért a pusztítással.
|
| Orbán vejének és testvéreinek ajándéka Teknős Miklós / Népszabadság |
– Miből gondolja, hogy a miniszterelnök egyáltalán ismeri Kishantos ügyét?
– Abból, hogy a felesége, Lévai Anikó 2011 augusztusában egy egész napot töltött nálunk, és megismerkedett a biogazdálkodás alapjaival. A kormányfő veje, Tiborcz István és az ő testvérei, Eszter és Péter pedig egy általunk szervezett dániai tanulmányúton is részt vettek. Annyira meg voltak elégedve, hogy kaptunk tőlük ajándékba egy különleges pohárkészletet. Úgyhogy a kormányfő pontosan tudja, mit is jelent az országnak Kishantos. Ha nem segít, akkor nem is akar segíteni.
