galéria megtekintése

Tanárok nyári munkán: kiment a divatból

Az írás a Népszabadság
2014. 06. 24. számában
jelent meg.


Ungár Tamás
Népszabadság

A tanárok egy része inkább már kihagyja, mások külföldön próbálnak szerencsét.

Erika általános iskolásoknak matematikát és fizikát tanít 30 éve, és ugyanennyi ideje dinnyézik. A Dél-baranyai Csányoszrón élő asszony a vakáció nagyját férje örökölt birtokán tölti. A 49 éves férfi őstermelő, tíz hektáron szántóföldi növényeket, egy hektáron dinnyét termel. Utóbbi dologigényes kultúra, ha az asszony nem segítene, napszámosokat kellene fogadni, s úgy nem érné meg, állítja a kétgyermekes házaspár.

Bő termés
Bő termés
Reviczky Zsolt / Népszabadság

Amúgy a dinnye hektárja az ormánsági termelők szerint átlagosan 500-700 ezer forint jövedelmet hoz egy szezonban, három-négy évente többet, de néha semmit, mert beüt a jég vagy más csapás. Olyankor ráfizetnek a dinnyések, ezért az ormánsági őstermelők közül sokan felhagytak már a dinnyézéssel. S felhagytak azok a pedagógusok is, akik 10-15 éve még erre áldozták a nyári szünetüket. A befolyt pénzből telt építkezésre, autóra, utazásra, szórakozásra, a gyerekek hozományára.Most viszont Erikán kívül nem találtam olyan ormánsági pedagógust, aki családja földjén dinnyét termelt volna.

 

Úgy tűnik, nem csak a dinnyézéssel hagytak fel a vakációzó pedagógusok. Az ezredforduló után többször írtunk arról, hogy a pedagógusok nyaranta a Balatonon vagy építkezésen dolgoznak, külföldön gyerekekre, öregekre vigyáznak, pincérkednek, szállodát takarítanak, vagy vízimentősködnek, utcazenélnek. Megkérdeztük kéttucatnyi dél-dunántúli iskola tanárát, s kiderült, hogy alig akad a vakáció idején munkát vállaló pedagógus.

– Kiment a divatból – jelentette ki az egyik pécsi iskola 53 esztendős tornatanára, aki húsz éven át építkezéseken dolgozott június 15-től augusztus végéig. – Én már „kinőttem” ebből, de talán ha akarnék, sem találnék munkát, olyan kevés az építkezés.

– Tíz évig nyaranta egy siófoki bárban pincér voltam – mondta egy 39 esztendős kaposvári tanítónő –, de 2007 óta nem megyek. Férjhez mentem, a párom sem engedne, a fiamat sem tudnám kire hagyni. De úgy látom, az se megy, aki megtehetné. Nem könnyű jó helyet találni, na meg kevésbé vagyunk ráutalva a nyári keresetre, mivel emelték a bérünket.

Ezt többen is megerősítették. Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének dél-dunántúli ügyvivője többször is elmondta, hogy sorstársainak jelentős része közel sem járt annyira jól a béremeléssel, mint amennyire azt a kormány hirdeti (hisz a többdiplomások és régóta pályán lévők gyakran be kellett érjék alig 8-10 százalékos emeléssel), ugyanakkor a főiskolát végzett fiatal kollégák fizetése komoly mértékben növekedett. Nagy Erzsébet is úgy véli: a béremelésnek szerepe lehet abban, hogy a korábbinál lényegesen kevesebb tanár vállal nyári munkát. Az ügyvivő azért megemlíti, hogy van olyan kolléga, aki már ki is utazott Ausztriába, mert ott nyáron gyerekeket gardíroz.

Másfél évtizede Baranya sváb gyökerű falvaiból nagy számban mentek ki a pedagógusok Németországba, öregekre és gyerekekre vigyázni. Két és fél hónap alatt összejött az éves fizetésük több mint fele, ezért vállalták a németül tudók ezt a munkát.

– Ma már az, akinek szüksége van pénzre, és emiatt kimegy dolgozni, nem két hónapra teszi – osztja meg tapasztalatait egy tanár a 70 százalékban német ajkúak lakta Szederkényben. – Az uniós csatlakozás óta könnyebben lehet külföldön munkát vállalni, és aki jó állást talál, évekig nem jön vissza, sőt talán örökre kint marad. Szederkény aktív korú lakóinak a harmada külföldön van, s akad köztük pedagógus is.

Mellesleg azok a pedagógusok, akik a nyarat még mindig munkával töltik, gyakran azt vallják, hogy fontos ugyan a pénz, de valójában nem is annyira a bérkiegészítés okán dolgozzák végig a vakációt. A harkányi iskola helyben lakó tanárai közül sokan a fürdőben és az azt körülvevő büfékben és boltokban szolgálják ki a vendégeket. Ők azt mondják, megszokták ezt, ebben nőttek fel, egyszerűen abba se tudják hagyni.

– Már 8-9 évesen a szüleim által kiadott szobát takarítottam – idézi fel a múltat a 49 esztendős Róbert, aki tanító a harkányi általánosban. – Miután megnősültem, a feleségemmel, aki szintén tanító, büfét nyitottunk a fürdőben, s azóta minden nyáron ott dolgozunk. Két egyetemista gyermekünk van, így már ők is beszállnak. Tavaly a fizetésünk 130 ezerről 180-ra nőtt, ennyiből már könnyebb kijönni, mégse jut eszünkbe, hogy abbahagyjuk. Nem tudnának annyit fizetni az iskolában, hogy bezárjuk a büfét, mert szeretem a nyári nyüzsgést, a társaságot és a jó dumákat.

A bevezetőben említett csányoszrói tanárnő így beszél arról, hogy miért is dinnyézik:

– Imádom – neveti el magát, amikor a kapálás gyötrelmeit hozom szóba. – Pécsi lány vagyok, itt ismertem meg a kerti munkát. Más pénzt fizet azért, hogy fitneszteremben tartsa rendbe magát, ez a munka engem kondicionál, lelkileg feltölt, és még fizetnek is érte. Gyönyörűség nézni, ahogy fejlődik egy növény. Mint a gyerek az iskolában. Mindkettőt élvezem.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.