galéria megtekintése

Kilencszázalékos béremelést szeretnének, de erre nem sok esély van

1 komment


Lencsés Károly

A szakszervezetek jövőre legalább kilencszázalékos – a Munkástanácsok még ennél is nagyobb – minimálbér-emelést szeretnének, míg a vállalkozói oldal szerint a gazdasági racionalitás mást diktál, ekkora növekedés most elképzelhetetlen. A munkaadók és a munkavállalók egyetértenek a minimálbér és a garantált szakmunkás-bérminimum emelésében – derült ki a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) monitoring bizottságának keddi ülésén.

A jövő évi bérekről első alkalommal egyeztettek a szociális partnerek, de Kordás Lászlónak, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (Masz) elnökének tájékoztatása szerint arról még nem folyt érdemi vita, hogy mennyit emeljenek, és ki viselje a terheket.
A szakszervezeti oldal – a Liga, a Munkástanácsok és a Masz – stratégiacélként fogalmazta meg, hogy a minimálbérnek el kell érnie a mindenkori létminimum összegét, és az álláspontok legfeljebb abban térnek el, hogy erre mennyi időt adjanak.

Kordásék három évben gondolkodnak – ehhez 2018-ig háromszor kilencszázalékos béremelésre, illetve a minimálbér adójának kilencszázalékos csökkentésére lenne szükség –, de van, aki ennél gyorsabb ütemű bérfelzárkóztatást is elképzelhetőnek tart.

 

A munkaadók érdekképviseletei – az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége, valamint a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) – konkrét számokról egyelőre nem kívántak beszélni.

Annyi azonban a kormányoldal által készített számításokból kiderül, hogy a minimálbér kilencszázalékos emelése jövőre például az élelmiszeriparban azt jelentené, hogy a munkavállalók kétharmadának a jelenleginél nagyobb fizetést kellene adni. Ráadásul a vállalkozások kiadásai a kötelező járulékok miatt további csaknem három százalékkal nőnének.

Kordás szerint ezt nem lehet csak a cégekre hárítani, ezért járulékcsökkentést javasolnak. Az átlagos adóék 49 százalék, ami azt jelenti, hogy a bruttó kereset és a rárakódó munkaadói terhek összegéből csaknem minden második forintot az állam viszi el. Ugyanakkor felvetette, hogy – a munkahelyvédelmi akciótervhez hasonlóan – hozzanak létre olyan alapot, amelyből azok a munkaadók kaphatnának támogatást, amelyek nem tudják kigazdálkodni a béremeléshez szükséges többletforrást.

Amíg a szakszervezetek nem állnak elő egységes javaslattal, addig a számokról felesleges lenne vitatkozni – jelentette ki kérdésünkre Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára, aki, mivel a jövő évi költségvetést és az adótörvényeket elfogadták, nem lát esélyt semmilyen paradigmaváltásra. Szerinte a gazdasági racionalitás lehet csak a kiindulási alap. Ez pedig két számjegyű növekedést biztosan nem vetít előre.

A VOSZ világossá tette az egyeztetésen azt is – tájékoztatott a főtitkár –, hogy a hároméves bérmegállapodásba biztosan nem mennek bele. Egyszer már megégették magukat – fogalmazott –, hiszen 2005-ben aláírtak ilyen megállapodást, és amikor jött a válság, nem tudtak kilépni belőle. Úgy véli, ha a szakszervezetek ragaszkodnak ehhez, elhúzódó tárgyalásokra kell számítani, mert a megegyezés esélyét rontják.

Pedig a kormány egyelőre a két másik oldal megegyezésére vár. Felhívták azonban a figyelmet arra, hogy a költségvetéstől nemigen kívánnak eltérni. Vagyis a szakszervezetek által javasolt bérfelzárkóztatási program megvalósulásának esélyei nem túl jók.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.