Amelyik település válaszolt, az mind azt állította, hogy az önkormányzat az elmúlt évben nem adósodott el, s lejárt tartozása egyik kérdezett településnek sincs. Debrecennek, amit az állam 27,8 milliárdos tartozástól mentesített, jelenleg mindössze egy hitele van, s az 2016-ban lejár, jövőre pedig a tartozás mindössze 36 milliós kamattörlesztést ró a városra. Miskolcról 36 milliárdot emelt le a központi költségvetés, most a város 85 milliós hitellel rendelkezik. Eger a konszolidációkor 8,3 milliárdot „írhatott le”, december közepén egy fillér hitele sincs Heves megye székhelyének. A 45,7 milliárdos adósságállománytól megszabadított Pécs is csupán 17 milliós hitelre szorult.
Korábban sok település folyószámlahitele „elszaladt”, mert annak egy részéből nem az intézmények költségeit fedezték, hanem közép- és hosszú távú hitelek leginkább szorongató törlesztését vagy valamilyen fejlesztés önerejét. Ezért rákérdeztünk a települések folyószámlahitelére is. A helyzet – a válaszok alapján – e téren is megnyugtató. Az előbb említett városok egyikének sincs ilyen hitele, s Debrecen is csak arról számolt be, hogy 3,5 milliárd a folyószámlahitel-kerete, hogy abból mennyit hívtak le, azt nem közölték.
Az önkormányzati cégek tartozásairól Pécs adta a legteljesebb választ, ott ennek nagysága eléri a 6 és fél milliárdot. Ezen belül a vagyonkezeléssel megbízott Pécs Holdingnak 2,9, a helyi közlekedésért felelős Tüke Busz Zrt.-nek 1,1, a Pécsi Rendezvényszervező Kft.-nek 1,2 milliárdnyi, a vízműnek 800 millió, a repteret működtető cégnek 307 millió a hitele. A városi közgyűlés a közelmúltban elfogadott egy programot, amivel ezeket az adósságokat csökkenteni szeretnék. Hogy miképp, azt nem részletezték.
Debrecenben az önkormányzat cégeit tömörítő DV Zrt. tavalyi adóssága 4,2 milliárd volt, ez 2014-re 2,7 milliárd forintra csökkent. Hogy milyen eszközökkel érte el ezt a zrt., azt nem tudtuk meg. Szolnokon csak az önkormányzat tévés cége vett fel hitelt, 92 milliót, ezt költözésre és a berendezések korszerűsítésére fordítják. Hogy miből törleszt majd a médiavállalkozás, azt nem tudtuk meg. Nem osztották meg velünk azt sem, hogy az egri önkormányzat cégeinek mekkora összegű a hitele, csak azt, hogy van elképzelés a tartozás csökkentésére, ám az erre vonatkozó terv csak a 2014-es mérleg után készül el.
Az elhallgatott és szegényesen csöpögtetett információkból, illetve abból, hogy a kilábolás mikéntjét senki sem részletezte, arra következtethetünk, hogy az önkormányzati cégek nem képesek megbirkózni hiteleikkel, s ha készülnek is erre vonatkozó tervek, akkor azok realitásában nemigen hisznek az érintettek, s inkább abban bíznak, hogy a kormány majd a cégeiket is mentesíti a tartozásoktól.
Besegít a gazda
A Pintér Sándor által említett 1002 milliárd forintos „kétes hiánynak” csupán a töredéke keletkezett a fővárosban, legalábbis ez derül ki a BVK Holding Budapesti Városüzemeltetési Központ Zrt. lapunknak küldött válaszaiból. A vállalat tulajdonába apportált közműtársaságok közül – tájékoztatásuk szerint – a Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Zrt.-nél, a Fővárosi Kéményseprő-ipari (Főkétüsz) Kft.-nél, a Budapesti Távhőszolgáltató (Főtáv) Zrt.-nél tavaly és idén sem keletkezett adósság. A cégbíróságon leadott mérlegük szerint kötelezettségük ugyan bőven akad, hiszen ez 2013-ban a Főtáv esetében megközelítette a 10 milliárdot, az FKF esetében pedig valamivel magasabb volt mint 7 milliárd, igaz, a Főkütésznél ez csak 283 millió forintra rúgott, ám a BVK tájékoztatása alapján a beérkező számlákat, egyéb kötelezettségeiket rendben, időre kifizetik.
A BVK szerint adósságot az említett társaságok közül a Fővárosi Településtisztasági és Környezetvédelmi (FTSZV) Kft.-nél mutattak ki. Ez az elmúlt évi 177 millió forintról várhatóan 198 millió forintra nő. A cégeket összefogó holding sajtóosztályán a Népszabadságnak kifejtették: az év folyamán nem történt érdemi változás a társaságok adósságállományában, amely – úgy vélik – a normál költségtakarékos gazdálkodás eredménye.
A BVK Holdingnál kifejtették azt is, hogy a csoporthoz tartozó rezsicsökkentéssel érintett tagvállalatok adósságállományának változására a rezsicsökkentés nem volt hatással, mivel a társaságok részben a költséghatékonyság-növelő intézkedésekkel ellensúlyozták a rezsicsökkentés hatásait, a különbözet pedig a fővárosi önkormányzatot terhelte, mivel az önkormányzat vállalta, hogy azt egyéb forrásokból, kompenzációként biztosítja a tagvállalatok számára. A számok alapján arra a következtetésre lehet jutni, hogy a belügyminiszter által emlegetett növekvő adósságállomány a döntően kormánypárti vezetés alatt álló vidéki városokban termelődik újra.
Rezsicsökkentés: csak az ügyfél örül
Az ügyfelek örülnek a rezsicsökkentésnek, ám szakemberek – egyelőre csak név nélkül – aggódnak. Ők azt mondják, hogy ha a csökkentésben a politikai indíttatás felülírja a műszaki és közgazdasági megalapozottságot, akkor ezek a cégek felélik a jövőjüket. A nyereségüket elvesztő vagy épp veszteségbe futó cégek ugyanis rákényszerülhetnek arra, hogy spóroljanak az elkerülhetetlen karbantartási és korszerűsítési költségeken. Márpedig ez azzal jár, hogy a szolgáltatás biztonsága előbb-utóbb romlik, vagy átmenetileg akár össze is omlik.
Odalett a nyereség
Az önkormányzati közműcégek túlnyomó többsége korábban tisztes hasznot hozott a tulajdonosoknak.
A rezsicsökkentés viszont alaposan megnyirbálta a nyereséget, s több cég veszteségessé vált. Ez különösen igaz a távfűtő cégekre, igaz, azok mínuszát egy 100 milliárdos állami alapból kiegyenlítik. A települések vezetői – vélhetőleg félve a kormány retorziójától – nem szívesen nyilatkoznak arról, hogy a rezsicsökkentés miképp fosztotta meg a közműcégeket a rentábilis és a perspektivikus gazdálkodástól.
Néhány adat arról, hogy miképp változott meg a vidéki „vizes” cégek nyereségtermelő képessége. A győri Pannon-Víz Zrt. üzemi eredménye – nyolcmilliárdos árbevétel mellett – 21 millióra apadt az egy évvel korábbi 507 millióról. A Szegedi Vízmű Zrt. 2012-ben 6,6 milliárdos árbevételt és 952 milliós adózott nyereséget ért el, a 2013-as mérleg 6,2 milliárdos bevételt és 539 milliós eredményt mutat. A pécsi Tettye Forrásháznál elmondták, hogy az 5,2 milliárd árbevételű cég nyeresége hétmillióra esett vissza, pedig tavalyelőtt még 116 millió volt a cég adózott eredménye. A Debreceni Vízmű Zrt.-nél idén nullszaldós eredményt ígér a cégvezetés, miközben 2010-ben még 990 millió, 2011-ben pedig 1,3 milliárd (!) volt a cég adózott nyeresége, amit a város maradéktalanul kivett osztalékként.
