galéria megtekintése

Cáfolják Orbánt a háborgó orvosok, az újraélesztés talán még segíthet az egészségügyön

23 komment


Hajba Ferenc

A Magyarországon élőknek van a legnagyobb esélyük arra, hogy rákbetegségben haljanak meg. Az is tény, hogy itthon háromszor annyi lábat vágunk le, mint Nyugat-Európában. Ha ez az emberek szerint rendben van, maradjon így. De legalább tudják meg tőlünk, hogy mi várhat rájuk. Ez a keserű kifakadás Dénes Tamásnak, a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete (Reszasz) elnökének száját hagyta el egy szombathelyi fórumon.

Dénes Tamás
Teknős Miklós / Népszabadság

Dénes Petőfit is idézte azért, hogy világossá váljék: az egészségügy nemzeti ügy, még akkor is, ha a nemzeti jelzőt a dohányboltokkal már kellőképpen lejáratták.

– Az orvosok, a nővérek és az asszisztensek egyedül nem tudják megfordítani a magyar egészségügy nehézkes hajóját, kell hozzá a víznek árja, a nép – mondta Dénes Tamás.

 

Az összejövetel egy megállapodás békés megkötését ígérte volna a Markusovszky kórház független szervezete (EDFSZ) és a Reszasz között. Az együttműködés köré szervezett vita házigazdáinak előélete azonban sejttette már, hogy előbb-utóbb felforrósodik a levegő az Art Café különtermében.

Az eseményt az Igazmondó Alapítvány és a V mint Vas Egyesület szervezte. Ez utóbbi civil szervezet az internetadó elleni tiltakozásból nőtte ki magát, s elnökük, Varga Tamás pedagógus szerint aktív szerepet akarnak betölteni a megye és a város közéletében.

Az egészségügy újraélesztésének mozzanataként megjelölt vitára több főorvos és még több szakdolgozó ment el. Sokan azonban csak ígérték. Kiss Béla mellkas-sebész főorvos meg is jegyezte, hogy neki sokkal többen ígérték a jelenlétüket.

– Nem értem, mitől félnek, mit veszíthetnek azok az ápolók, akik igavonóként minimálbérért erejükön felül szolgálják a társadalmat –

jegyezte meg. Nem jött el a kórház meghívott igazgatója sem, igaz, nem is ígérte: vissza sem jelzett. Ezt többször is szóvá tették.

Rendkívül tisztességes vita alakult ki a tervezett két órában. Tisztességes volt, mert miközben a fehér köpenyesek a más ágazatokban dolgozó civilek segítségét kérték, döbbenetesen őszintén beszéltek. Mindenekelőtt a betegbiztonságot jelölték meg célként,

s nem értették, hogy ha az internetadó ellen tízezreket lehetett az utcára vinni, akkor egy ennél nagyságrendekkel jelentősebb ügyben miért hallgatnak az emberek.

A Reszasz minőségi betegellátást, betegbiztonságot, korrupciótól mentes egészségügyet követelő petícióját 24 ezren ugyan már aláírták, ám ez az érintettek millióihoz képest keservesen kevés.

Dénes Tamás szerint az érdektelenség azért veszélyes, mert a döntéshelyzetben lévő politika mindig fölméri az erőviszonyokat. Az internetadó ellen hirtelen a politika iránt eddig nem is érdeklődő emberek vonultak fel, a kormánynak megérte lemondani néhány milliárdról a békesség érdekében. Az egészségügybe viszont bele kell tenni legalább 600 milliárdot, hogy magához térjen. Ha nincs tömeg, amely akár sztrájkfenyegetéssel is harcol ezért, akkor a mindenkori kormány megspórolja ezt az összeget.

Itthon háromszor annyi lábat vágnak le, mint Nyugat-Európában
Veres Viktor / Népszabadság

Egy ápolónő Orbán Viktort idézte, aki állítólag kijelentette: ha elfogynak itthon az egészségügyi dolgozók, majd hoz Erdélyből. Nem tud hozni, állapította meg az ugyancsak Erdélyből származó Dénes doktor. Aki külföldre megy ápolónak, az nem Magyarországra jön, hanem Németországba vagy Svédországba.

Ezután egy orr-fül-gégészeten húsz éve dolgozó nővér mondta el, hogy alig keres többet havi százezernél, igaz, csak egy műszakban dolgozik. Ennek az osztálynak a főorvosa egyik betegének drámáját osztotta meg, akinél rákbetegséget állapított meg, a hagyományos kezelések pedig nem ígértek gyógyulást, kizárólag a méltányossági alapon kérhető biológiai terápia segíthetett volna. Az egészségbiztosítási pénztárnak harminc napja van a válaszra, ez a határidő további egy hónappal meghosszabbítható.

Mire a döntés megérkezett, a betegnek már még több áttét volt a szervezetében.

Mellesleg nem is engedélyezték a kezelését. Magyarországon nincs egészségbiztosítás, amit annak hisznek, az egyszerűen adó – ábrándította ki a jelenlévőket Dénes doktor. – A beteg fizet, de nem tudja, mi jár neki érte. Ez sehol nincs szerződésbe foglalva.

Szóba került a hálapénz, mint „perverz ösztönző” – ahogy az önmagát megcsalt fideszes szavazóként meghatározó Kiss Béla főorvos fogalmazott –, a változást meghiúsító orvosbárók és politikusbárók is megkapták a magukét, szóba hozták a sok százmillió forintból gazdálkodó orvoskamarát, mely a svájci példa alapján szervezendő praxisközösségek létrejöttét szerintük személyes ellentétek miatt akadályozza.

A hivatalos várólistákról kijelentették a doktorok, hogy semmit sem érnek, hiszen a valódi lista a meghatározó orvosok noteszében van.

Takács Lajos idegsebész főorvos, a független szakszervezet vasi vezetője azt kérte, ne álljon mögéjük egyetlen párt sem, eddig sem a mostani, sem a korábbi kormányzó erők nem törődtek az egészségüggyel, politikai hasznot most se próbáljanak húzni a beteg emberekből. Nekünk mégiscsak a politikusokkal, mégpedig a kormánnyal kell megegyeznünk, ha az ellenzékhez fordulunk, a kormány többet tárgyalni sem ül le velünk, figyelmeztetett Dénes Tamás.

A vita moderátora, Szendrő-Németh Tamás ügyvéd azzal zárta az összejövetelt:

ha egy családban van egy akaratos gyerek, aki mindenáron várat és kisvasutat akar magának, miközben a testvére súlyosan beteg, meg kell magyarázni neki, miért nem jut pénz kisvasútra.

Ha továbbra is toporzékol érte, el kell verni a fenekét.

Számok

Magyarországon 30-40 betegre jut egy ápoló egy segédápolóval. Nyugat-Európában egy ápoló négy beteget gondoz a kórházakban.

A háziorvosok 37 százaléka 60 év feletti Magyarországon.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.