2015 szeptemberétől a gazdasági társaságok által fenntartott iskolák esetében
a pedagógusbérek mindössze 30 százalékát fizetné az állam.
A többi fenntartó esetében ez az arány 75 százalék, ami 25 százalékos csökkenés az előző évvel összehasonlítva. Túlzás nélkül állítható: ha ez a tervezet átmegy a parlamenten, azzal végleg tönkreteszi a kormány az alternatív iskolákat.
Az egyházi oktatásra persze mindez nem vonatkozik, amiből az következik, hogy az államnak többet ér az egyházi iskolába járó gyerek, mint az, aki alapítványi intézménybe jár. Ez súlyosan diszkriminatívnak tűnik, ezért ebben az ügyben a Népszabadság az oktatási jogok biztosához, Aáry Tamás Lajoshoz fordult.
Az Alapítványi és Magániskolák Egyesületének (AME) elnöke megdöbbent: – Többször is tárgyaltam idén államtitkárokkal, senki nem szólt, hogy bármi hasonlót terveznének – mondja Horn György, aki szerint ezzel a bérfinanszírozással az iskolák zömét megölik.
Először a szegény gyerekek oktatását célzó, hátránykompenzáló úgynevezett második esély iskolák adják majd fel várhatóan, azok, amelyek esetében nem tudnak a szülőktől tandíjat kérni.
– Pénteken kezdődik a „Van másik iskola” elnevezésű kétnapos program, ahol egyebek mellett az alternatív iskolák mutatkoznak be a szülőknek. Hogyan álljunk ki a szülők elé így, hogy a jövő tanévben lehet, hogy az itt bemutatkozó iskolák zöme el sem tud indulni? – kérdezi az AME elnöke.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter tervezete szembemegy saját kormányának köznevelési törvényével is.
A 2011-ben elfogadott jogszabály ugyanis így szól: „a költségvetési hozzájárulás összege fedezi a nevelési-oktatási intézmény és a pedagógiai szakszolgálat ellátásához szükséges pedagógusok és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak illetményét, munkabérét és ezek járulékait”.
Mint arra Szüdi János jogász rámutat, a törvény ezen rendelkezését már tavaly is semmibe vette a kormány, hiszen nem fizették ki a tényleges béreket, ehelyett valamilyen „légből kapott” számítási módszer alapján az engedélyezett intézményi létszámra bérátalányt számoltak.
De nem csak ez a furcsa a költségvetés tervezetében.
– Az iskolákat fenntartó intézményközpont (Klik) idei költségvetése 484 milliárd forint, ami annyira alultervezett volt, hogy év közben több körben át kellett csoportosítani hatvanmilliárdot. Így a Klik 544 milliárdból gazdálkodott. A benyújtott költségvetésben viszont ennél kevesebbet, csak 524 milliárdot látunk a Klik során, tehát az összeg kisebb az idei költségvetésnél is. Úgy hiányzik a rendszerből több tízmilliárd, hogy január elsejétől lesz egy újabb béremelés – mondja Szüdi János, hozzátéve: ez a költségvetés nem oszlatja el a radikális pedagóguselbocsátásoktól, iskolabezárásoktól való félelmet, épp ellenkezőleg.
