Kicsoda valójában Elie Wiesel?
Jogerős bírósági ítélettel szeretné igazolni a lassan negyedszázada hangoztatott állításait Grüner Miklós holokauszt túlélő, aki 1986 óta számos nyilvános fórumon, kiadványban azt közölte, hogy a Nobel-békedíjas Elie Wiesel hamis személyazonossággal él, nem lehet azonos az Auschwitzban A-7713-as számon nyilvántartott Lázár Wiesel nevű egykori rabtársával.
Grüner Miklós pénteken Budapesten jelentette be, hogy az állításait végre bíróságon is igazolhatja. Jogi képviselője, Bősze Ferenc ügyvéd azt közölte, hogy a Grüner Miklós által indított személyiségi jogi pernek nem az alanya lesz Elie Wiesel, hanem a tárgya. Mégpedig oly módon, hogy alperesként perbe hívták Köves Slomót, az EMIH vezető rabbiját, aki 2009-ben, Elie Wiesel magyarországi látogatásakor egy internetes cikkében történelemhamisítónak nevezte Grünert.
- A bírósági tárgyaláson azt szeretnénk bizonyítani, hogy Köves Slomó „jogsértően és megalapozatlanul tüntette fel a felperest történelmi és valós tényeket célirányosan csúsztatva, a valóságtól elrugaszkodva hivatkozó személyként” - idézte a keresetlevelet Bősze, aki hozzátette: az eljárás során valójában azt kell igazolniuk, hogy Elie Wiesel hamis személyazonossággal él.
Elie Wiesel a hivatalos életrajza szerint 1928. szeptember 30-án született Máramarosszigeten, 1944-ben a családjával együtt deportálták. Túlélte az auschwitzi haláltábort, ahonnan előbb Franciaországba került, később az Egyesült Államokban telepedett le. A holokausztról írt életrajzi könyve (És a világ hallgat) az ötvenes években jelent meg Buenos Airesben jiddis nyelven, majd 1958-ban a franciául megírt „Az éjszaka” hozta meg számára a világsikert. Eddig összesen 57 könyve jelent meg, munkásságát 1986-ban Nobel-békedíjjal ismerték el.
Grüner Miklós állításának lényege, hogy a valódi Lázár Wieselnek az ötvenes évek közepén nyoma veszett, a jiddis nyelven Argentínában kiadott önéletrajzi mű még bizonyosan az ő alkotása volt, ám „Az éjszaka” már egy másik személy munkája, aki – Grüner feltételezése szerint a jogdíj kikerülése érdekében – szépirodalmi stílusban átdolgozta Lázár Wiesel önéletrajzát, majd Elie Wiesel néven felvette a személyazonosságát is.
Grüner – aki a második világháború után Svédországban telepedett le - 1986-ban személyesen találkozott Elie Wiesellel, az összejövetelt egy svéd újság szervezte meg. A találkozón Grüner és Wiesel is úgy nyilatkozott, hogy még soha életükben nem látták egymást. Grüner nem értette dolgot, mivel jól emlékezett egykori rabtársára, Lázár Wieselre, akinek a karjára a haláltáborban az A-7713-as számot tetoválták. Az íróként elhíresült Elie Wiesel is azt állította magáról, hogy ő volt az A-7713-as fogoly, ami Grüner szerint képtelenség.
Bősze Ferenc a bíróság elé tárt bizonyítékok közül kiemelte, sikerült olyan dokumentumokat beszerezniük, amelyek azt igazolják, hogy az A-7713-as számú rabként nyilvántartott Lázár Wiesel valójában nem 1928-ban, hanem 1913-ban született. Olyan iratokat is találtak, amelyek szerint Lázár Wiesel apját Ábrahám Wieselnek hívták (ő volt az A-7712-es számú rab), miközben Elie Wiesel hivatalos életrajza szerint az édesapját Salamon Wieselnek hívták.
Arra a kérdésünkre, hogy Grüner Miklós miért folytat 1986 óta valóságos hadjáratot Elie Wiesel ellen, a most 83 éves férfi azt mondta: egykori rabtársa emlékének tartozik azzal, hogy az általa átélt szenvedésekből ne élhessen meg egy másik személy, ne használhassa fel jogtalanul a valódi Lázár Wiesel személyazonosságát.
A per január 24-én kezdődik a Fővárosi Bíróságon.
