Ki a felelős a brutális államadósságért?
A parlamenti ellenzék pártjai kiakadtak a jegybank hétfői adatain: az MNB közlése alapján ugyanis az államháztartás bruttó adóssága tovább növekedett, március végén elérte a GDP 84,6 százalékát, azaz 24 904 milliárd forintot. Az adósságot 1456 milliárd forint nettó hitelfelvétel és 380 milliárd forint árfolyamveszteség növelte az első negyedévben. A hírre az MSZP, az Együtt-PM, az LMP és a DK is reagált, egybehangzóan az Orbán-kormányt vádolva, míg a Fidesz az "elmúltnyolcév" kártyát húzta elő válaszul.
MSZP: Elbukták
Négy év alatt közel 4000 milliárddal nőtt az államadósság, pedig Orbán Viktor miniszterelnök az adósságharc keretében még a 3000 milliárd forintos nyugdíjvagyont is "beáldozta" - közölte Burány Sándor, az Országgyűlés költségvetési bizottságának szocialista elnöke. Emlékeztetett, hogy 2010. március végén a mutató 82,1 százalékon állt, alig több mint 21 ezer milliárd forint volt. Felhívta a figyelmet arra, hogy Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter néhány hete arról beszélt, hogy az ország emelkedő gazdasági növekedési pályára állt, ezzel párhuzamosan tartósan mérséklődik majd az államadósság. Burány Sándor szerint ezzel szemben a nyugdíjvagyon lenyúlása nélkül az adósság ma 7000 milliárd forinttal lenne több, mint 2010-ben. Mint írta, a paksi paktum 3000 milliárdos pluszterhét is beszámítva Orbán Viktor és Varga Mihály a kampányban úgy beszéltek csökkenő pályára állított államadósságról, hogy azt négy év alatt 10 000 milliárd forinttal sikerült növelniük. Az államadósság elleni harcot a Fidesz elbukta - összegezte a költségvetési bizottság elnöke véleményét.
Együtt-PM: Elbukták
Az Együtt-PM véleménye szerint azzal, hogy még az előzetes várakozásoknál is rosszabb az államadósságról szóló adat Orbán Viktor miniszterelnök hivatalosan is elbukta az államadósság elleni harcot - írta közleményében Pápa Levente. A szövetség gazdaságpolitikusa szerint "egy negyedév kivételével történelmi magasságba emelkedett Magyarország eladósodottsága", és ez az érték magasabb mint a 2010-es kormányváltáskor volt. Szerinte ennek az emelkedésnek csupán egy részét magyarázza a tartalékok feltöltése, mert attól eltekintve is csaknem 2 százalékos a növekedést. Ebből az következik, hogy a tavaly év végi államadósság-csökkenést csak a kimutatott statisztika "kozmetikázásával" érték el - jelenti ki. Egyúttal hozzáteszi, hogy ha ehhez hozzáveszik a magán-nyugdíjpénztáraktól "lenyúlt ezermilliárdokat", és a paksi bővítésről szóló orosz államkölcsönt, akkor Magyarország adóssága "bőven meghaladja" a GDP száz százalékát. Arra is felhívja a figyelmet, hogy a jegybank jelentése alapján 2011 óta most a legmagasabb költségvetési hiány. "Orbán Viktor kormánya 4 százalékos hiányt produkált, ami azt bizonyítja, hogy mégiscsak volt választási büdzsé" - fogalmaz. Ebből következően az idei költségvetési tartalékok veszélyesen alacsony szintre csökkentek - jelenti ki.
LMP: Elpaksolták
Az LMP véleménye szerint az államadósság csökkentésének első és legfontosabb lépése a paksi hitelszerződés felmondása kell, hogy legyen - reagált Heltai László gazdaságpolitikai szakszóvivő. Az EP-képviselőjelölt hozzátette: az LMP mindig is egyetértett azzal, hogy az államadósság csökkentése kiemelt stratégiai cél kell hogy legyen, mert egy eladósodott ország sokkal kevésbé tud a saját lábán megállni. Hogy ez négy év alatt sem sikerült, az a kormányzat kudarca, aminek mindannyian megfizetjük az árát - folytatta. Egyúttal hangsúlyozta, ha valaki a most ismertetett számok mögé néz, akkor azt látja, hogy a valós adósságszint meghaladja a GDP száz százalékát, "amennyiben a bruttó államadóssághoz hozzászámítjuk a 3000 milliárdnyi eltüntetett nyugdíjvagyont és a paksi hitel 3000 milliárdját". A szakszóvivő leszögezte: márpedig hozzá kell számítani, mert ezek olyan kötelezettségek, amelyeket ki kell fizetni. Heltai László azt is hangsúlyozta, hogy az LMP úgy látja, a paksi bővítés helyett inkább a megújuló energiák arányát kellene növelni uniós forrásokból.
DK: Megbuktak
A Demokratikus Koalíció (DK) szerint Orbán Viktor miniszterelnök saját korábban megfogalmazott elvárásainak sem felelt meg az elmúlt négy évben, mivel elhibázott gazdaságpolitikája miatt ismét történelmi csúcs közelébe emelkedett az államadósság. Erről Molnár Csaba, az ellenzéki párt alelnöke beszélt újságíróknak. Hangsúlyozta, az elmúlt időszakban két sokkoló adat is érkezett a magyar gazdaság állapotáról. Az egyik szerint a kormány már az év első 4 hónapjában elköltötte a teljes évre szánt hiány 97 százalékát - fejtette ki a politikus, hozzátéve: ebből is látszik, hogy az Orbán-kormány "választási osztogatást" folytatott az április voksolás előtt. Molnár Csaba szólt arról is, hogy a jegybank tájékoztatása alapján a GDP-hez mért államadósság 84,6 százalékra emelkedett, ami alig marad el a 85 százalékos történelmi mélyponttól, amelyet a "Kósa-Szijjártó-Varga trió" okozott még 2010-ben a forint gyengítésével. A DK alelnöke aláhúzta, Orbán Viktor korábban azt mondta, egy kormány teljesítményét az államadósság változásán lehet a legjobban lemérni, Molnár Csaba szerint ebből az következik, hogy az Orbán-kormány a miniszterelnök szerint is megbukott, hiszen négy évvel ezelőtti beiktatása óta 5 százalékkal emelkedett az államadósság. Az ellenzéki politikus megjegyezte, amennyiben nem került volna sor a magánnyugdíj-pénztári megtakarítások "lenyúlására" akkor az államadósság már 95 százalékon állna. Molnár Csaba szerint azt jelenti, hogy folytatódik Magyarország leszakadása a környező országoktól, a jelenlegi ciklus végére pedig már a bolgár és szerb gazdaság is megelőzheti a magyart.
Fidesz: Akkor is csökken
A Fidesz szerint akik ma az államadósság szintje miatt aggódnak, kormányzásuk alatt megduplázták azt. A nagyobbik kormánypárt az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint az államadósság azért magas jelenleg is, mert "a Gyurcsány-Bajnai-kormány nyakig eladósította az országot, az államadósság szintjét a GDP 52 százalékáról 83 százalékára emelte". Hozzátették: az első negyedéves adatoktól függetlenül az államadósság csökkenő pályán van. A Fidesz szerint a most közölt adathoz több - a jegybank által is ismertetett - tényező hozzájárult: Magyarország amellett, hogy az elmúlt négy évben meg tudta fékezni az államadósság további növekedését, visszafizette az IMF-hitelt és csökkentette az ország sérülékenységét. Az ország pénzügyileg stabil, immár ötödik éve 3 százalék alatt van a költségvetési hiány, európai viszonylatban is Magyarországon gyorsult legjobban a gazdasági növekedés és csökkent legnagyobb mértékben a munkanélküliség - olvasható a közleményben.