galéria megtekintése

KGBéla a kínpadon

Az Európai Unió intézményei elleni kémkedéssel gyanúsította meg pénteken a Központi Nyomozó Főügyészség Kovács Béla európai parlamenti képviselőt. A gyanú szerint orosz hírszerzőkkel tartott fenn kapcsolatot. A jobbikos politikus tagadta a terhére rótt bűncselekmény elkövetését.


A Központi Nyomozó Főügyészség közleményében rámutatott, hogy a Kovács Béla terhére rótt bűncselekményt a Btk. kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni. Továbbra sem derült ki azonban, hogy Kovács kiknek kémkedett és miféle titkokat árult el, vagy milyen szolgálatokat tett. Az ügyészség leszögezte: „A minősített adatokat is tartalmazó nyomozásról további tájékoztatás nem adható".

Fotó: Balogh László / Reuters

– Érdemi védekezéssel állt elő Kovács Béla, ami a gyakorlatban annyit tesz, hogy kijelentette: nem kémkedett – közölte Szikinger István, a képviselő ügyvédje, aki elmondta: a vád lényege, hogy a politikus olyan orosz diplomatákkal tartott fenn kapcsolatot, akik fedett hírszerző tevékenységet folytattak. Kovács – miután ez a szakterülete – többek között a Déli áramlat gázvezetékről, a Gazprom-szerződésről vagy a paksi bővítésről rendszeresen beszélt kazah és mongol diplomatákkal is.

 

Szikinger közölte: Kovács a kihallgatása során felhívta a figyelmet arra, hogy bárkivel is találkozott, a beszélgetés soha nem úgy kezdődött, hogy a partnere kémként mutatkozott volna be. Ha pedig a magyar titkosszolgálat tudott róla, hogy fedett hírszerzőkkel volt kapcsolatban, a politikus jó néven vette volna, ha erről tájékoztatják.

Fotó: Kurucz Árpád / Népszabadság

Az ügyvéd hangsúlyozta, hogy minősített adat átadásának gyanújáról senki nem beszélt még, és a nyomozó hatóság azt sem állítja, hogy Kovács szisztematikus adatgyűjtő tevékenységet folytatott, ami a kémkedés tényállásának egyik fontos ismérve. Így csak annyi derült ki a számukra, hogy a politikus állítólagos kémekkel lépett kapcsolatba, s kielégítette az információ­igényüket. Konkrétumokkal azonban – például telefonlehallgatás útját szerzett információkkal – még nem álltak elő.



Szikinger szerint viszont már az eljárás jogalapjával is baj van. Az ­Európai Unió intézményei elleni kémkedés csak 2014-től szerepel a Btk.-ban, így az Alkotmányvédelmi Hivatalnak előtte hatásköre sem volt arra, hogy ilyen ügyben titkos nyomozást folytasson. Emlékeztetett rá: az Európai Parlament azzal a feltétellel függesztette fel a képviselő mentelmi jogát, hogy kizárólag a későbbi vélelmezett jogsértő cselekmények miatt folytathatnak ellene eljárást. Ehhez képest a gyanúsítotti kihallgatás során korábbi esetekről is szó esett, de Kovács tagadta, hogy bármit elkövetett volna. Az ügyvéd szerint ebben nagy valószínűséggel igaza van, mert az EU meglehetősen transzparens szervezet, és az interneten a működésével kapcsolatos szinte minden adat hozzáférhető. Az egyetlen 2014-es eset pedig nem volt több, mint hogy egy moszkvai útját követően az ottani tárgyalásairól Kovács orosz diplomatákat tájékoztatott a megbeszéléseiről, az EU és a magyar politika aktuális kérdéseiről.

KGBéla még csak most fog istenigazából beindulni

Alig várja, hogy tisztázhassa magát a vádak alól Kovács Béla, akinek mentelmi jogát a múlt héten függesztette föl az Európai Parlament. Lapunknak adott interjújában a jobbikos EP-képviselő arról is beszélt, hogy a példája ragadós lehet, Oroszország nélkül pedig vége Európának. Interjú: >>>

Ez egyelőre kevésnek tűnik – véli az ügyvéd, aki úgy látja, hogy az EP sincs különösebben meggyőződve a gyanúsítás megalapozottságáról, hiszen Kovács képviselői munkájára a továbbiakban is igényt tartanak, és a mentelmi jogot azzal a feltétellel függesztették fel, hogy a politikust mozgásában nem korlátozzák. Ezzel két dolgot üzenhettek az ügyvéd szerint: tessék tovább kémkedni, vagy azt, hogy ott nem hisznek az egészben.

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.