Magyarországon közel 330 ezren horgászanak szervezetten (azaz egyesületi keretekben, állami horgászjeggyel és területi engedéllyel). Számukra a szezonnyitónak inkább szimpolikus jelentősége van, a többség június közepén az ívási tilalmi időszak végeztével veszi csak kézbe a horgászbotot. Idén némiképp másként alakult a start: az április (amikor még nincs tilalom) a nagy meleg miatt kimondottan kedvező feltételeket kínált a pontyhorgászoknak, és sokan éltek is a lehetőséggel.

Abból a szempontból is szokatlanul indult az idei év, hogy március végén a horgászjegy-eladások 15-20 százalékos visszaesést mutattak a korábbi esztendők átlagához képest. Információink szerint azóta a különbség valamelyest csökkent ugyan, de a kereslet eltolódott az olcsóbb napi- és hetijegyek felé (olyannyira, hogy ezekből időnként hiány is mutatkozik). Ugyanakkor erőteljesen visszaesett a horgászcikkek és kiegészítők forgalma, amit a szakértők egyértelműen a gazdasági válságnak tulajdonítanak - a horgászati célú kiadások is abba a kategóriába tartoznak, amelyik viszonylag könnyen áldozatul esik a családi költségvetések átszabása idején.

Az előrejelzések szerint a krízis a horgászturizmusrsa is hatással lesz, várhatóan a rövidebb időtartamú kiruccanások, illetve a kevesebb utazással elérhető célpontok lesznek népszerűek. Ez felértékelheti a horgászok körében amúgy is népszerű Velencei-tavat, hiszen a második legnagyobb hazai természetes tó a fővárosból és Székesfehérárról is könnyen elérhető autóval vagy tömegközlekedéssel (a tipikusnak számító, péntek délutántól vasárnap estig tartó horgász-hétvégéket jó idő esetén sokan teljes egészében a vízparton töltik, azaz szállásra sem költenek).

Ebből ugyan a helyi idegenforgalom - talán a tóparti büféket leszámítva - nem sokat profitál, de a tó enélkül is sokat köszönhet a legális pecásoknak: rendben tartják a vízpartot, nem hagyják garázdálkodni az orvhorgászokat, és a természeti értékekre is odafigyelnek.

Velencei tó