A hírportál szerint erőteljes politikai nyomás nehezedik a nyomozóhatóságokra, mert ha késlekednek a Fideszhez közelinek tartott Tarsoly Csaba Quaestor-vezér elleni határozottabb fellépéssel, az a kormány számára igen kínos lehet. Másfelől amíg csak ismeretlen tettes ellen nyomoznak, a vélelmezett gyanúsítottak magánvagyonát sem vehetik zár alá, miközben az esetleg bűnös úton szerzett javak a későbbi kártérítések legalább részleges fedezeteként szolgálhatnának. A 444.hu különben azt írta, hogy a Quaestort a tulajdonosai igyekeznek kiüríteni.

Időközben a Pest megyei főügyész külön munkacsoportot hozott létre a Hungária Értékpapír Zrt.-nél folyó nyomozás felügyeletére – értesült az Origo. A cég vezetőit különösen nagy értékre elkövetett sikkasztással gyanúsítják, az okozott kár azonban az MNB korábbi közlése szerint korántsem olyan nagy, mint a Buda-Cash és a Quaestor esetében. A különösen nagy érték a jog nyelvén egyébként azt jelenti, hogy a Hungáriánál ötven és ötszázmillió közötti összegről lehet szó.

Alighanem a kormány kármentő akciójának része az is, hogy Rogán Antal és két képviselőtársa egyéni indítványt nyújtott be hétfőn a brókerbotrány áldozatainak kártérítését szolgáló vagyon biztonságba helyezéséről. Magyar György ügyvéd szerint – akinek az irodája máris számos károsulttól kapott megbízást arra, hogy szerezzék vissza a pénzüket –, ez nem több, mint egy egészen nagy lufi. Úgy véli tehát, hogy a javaslat a hangulatjavító program része.

A jelenlegi szabályokhoz képest az előterjesztés kevés újdonságot tartalmaz – állítja az ügyvéd. Hangsúlyozta: büntetőügyben az első nyomozati cselekményeknél már ma is van lehetőség arra, hogy a vélelmezhetően bűnös úton szerzett vagyont biztosítási intézkedésként zárolják. Magyar György tapasztalatai a rendőrök gyakran nem is óvatoskodnak, és már az eljárás legelején igyekeznek megfogni mindent, amit csak tudnak. A csalárdul szerzett javakat tehát eddig is le lehetett foglalni, s a cégvezetőknek a magánvagyonukra kiterjedő felelősségét a jog szintén szabályozza – hangoztatta az ügyvéd.
Ami viszont hasznos ötlet lenne, azt slendriánul fogalmazták meg – jelentette ki Magyar György. Szerinte igencsak aggályos a felelősi kör büntetőeljárási törvényben történő kiterjesztése, ami akár indokolt is lehet, de így nem megy. Ráadásul egy brókercég felügyelőbizottságának tagja, alkalmazottja vagy könyvvizsgálója biztosan nem felelhet teljes magánvagyonával – véli –, ha valamilyen bűncselekmény történt.

Ugyanakkor a talán legfontosabb kérdésről a tervezet egyetlen szót sem szól – véli Magyar. Hiába szerepel ugyanis az előterjesztés címében – mondta –, hogy a zár alá vett vagyon az áldozatok kártalanítását szolgálja, ha erről a normaszövegben megfeledkeznek. Az indoklásban szerepel ugyan, hogy a „zárolt vagyont minden esetben a brókerbotrányok áldozatainak kártérítésére kell fordítani", csakhogy az az ügyvéd szerint nem része a törvénymódosításnak, így a jogalkalmazót semmire nem kötelezi majd.

Igaz, a Fidesz másik törvényjavaslattal is készül, amely ugyancsak arra utal, hogy komolyan gondolják a kártalanítást. Az elképzelések szerint már a büntetőeljárás befejezése előtt fizetnének az áldozatoknak, míg ma erre csak az ítélet megszületése után van lehetőség. Ha a módosítást a parlament elfogadja, évekkel korábban juthatnak pénzükhöz a károsultak.