A fellebbviteli főügyészség az ítéletek súlyosítása mellett indítványozta, hogy az első fokon bizonyítottság hiányában felmentett Fazekas Ferenc bűnösségét állapítsa meg, és őt előre kitervelten, nyereségvágyból elkövetett emberölésért – amit bűnsegédként követett el – ítélje.

Prisztás József „vállalkozót” 1996. november elsején délben lőtte el Budapesten egy biciklis férfi, a III. kerületi Ladik utcában. Alig egy évvel később a rendőrség már le is zárta a nyomozást – az elkövetőről nem sikerült az azonosítására alkalmas adatokat összegyűjteni. Tizenöt évvel később azonban az időközben keletkezett új bizonyítékok alapján a Fővárosi Főügyészség elrendelte a nyomozás folytatását.

Egymással rivalizáló bűnszervezetek tagjainak és vezetőinek vallomásaiból ugyanis kiderült: Prisztás József jelentős összeggel szállt be 1996 elején az alvilágban Kis Bandiként emlegetett Lakatos András által gründolt takarékszövetkezetbe. Csakúgy, mint Portik Tamás, az olajügyeiről elhíresült Energol egyik igazgatója. Az alvilág bankjaként is emlegetett pénzintézet azonban nem kapta meg a működéshez szükséges engedélyeket, Kis Bandi pedig eltűnt a befektetők pénzével.

Ekkor derült csak ki, hogy két nagy befektetőjének, Prisztásnak és Portiknak is ugyanazt a három ingatlant ajánlotta fedezetként. Portik egyezkedett volna, Prisztás azonban erről hallani sem akart, s mindhárom ingatlan magának akarta. Portik a tanúvallomások szerint ekkor döntötte el, hogy Prisztásnak meg kell halnia.

Az ügyészség szerint Fazekas Ferencet, Prisztás egyik adósát bízta meg azzal, hogy értesítse, ha Prisztás a kivégzésre legalkalmasabbnak vélt helyre, a Dunához közeli Ladik utcába megy ügyeit elintézni. Az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék azonban nem találta bizonyítottnak, hogy Fazekas tudta mi fog történni Prisztással a Ladik utcában, ezért mentette fel.

A fellebbviteli főügyészég szerint azonban az első fokú eljárásban felvett bizonyítási eljárás adatai alapján bizonyítható, hogy Fazekas Ferenc pontosan tudta miben működik közre.