A fogyasztás visszaesésében nemcsak a népegészségügyi adó miatti áremelkedésnek volt szerepe, hanem annak is, hogy a vásárlók a bizonyítottan egészségkárosító élelmiszerektől egyre tudatosabban elfordulnak.

A reprezentatív, ezer ember megkérdezésén alapuló kutatás megállapítása szerint a felnőtt magyar lakosság kétharmada hallott, olvasott már a népegészségügyi termékadó bevezetéséről, a megkérdezettek kétharmada tudott arról, hogy a cukros üdítők, energiaitalok, előrecsomagolt édességek és sós snackek ezen adó alá tartoznak, és úgy vélték, hogy ezen termékek ára emelkedett a termékadó bevezetését követően.

A közlés szerint a megkérdezettek negyede a mustárt és a ketchupot, 16 százalékuk a 100 százalékos gyümölcsleveket is az adó hatálya alá tartozó terméknek vélte, szemben a jogszabályi rendelkezésekkel.

A népegészségügyi adó hatálya alá eső termékeket vásárlók 25-35 százaléka jelenleg kevesebbet fogyaszt ezen termékekből, mint egy évvel a felmérést megelőzően.

Azok a fogyasztók, akik az előrecsomagolt édességből és sós snackekből kevesebbet vásároltak, okként több mint 80 százalékban az áremelkedést említették meg, és kevesebb mint 20 százalékuk mondta azt, hogy a termék fogyasztása egészségtelen.

Az italok esetében - bár valamivel alacsonyabb arányban (60-70 százalék) - is többségben voltak azok, akik a fogyasztás csökkenését a megemelkedett árakkal indokolták, valamint ennél a termékkörnél is a második leggyakrabban megjelölt indokként ezen áruk egészségre kifejtett káros hatását említették.

A legkifejezettebben az energiaital-fogyasztás csökkenése esetében jelent meg indokként a termék egészségtelen jellege (említések aránya 38 százalék) - derült ki a kutatásból.

A kutatás során ötszáz olyan vállalkozást kértek fel információszolgáltatásra, amelyek az elérhető céges adatok alapján vélhetően fizettek népegészségügyi termékadót a 2011. szeptember és 2012. augusztus közötti időszakban. A felmérésből kiderült, hogy az összes népegészségügyi adó 60-70 százalékát 53 vállalkozás fizette be.

A válaszadó gyártók körülbelül 40 százaléka változtatott a receptúrán, a káros összetevő(k) mennyiségét kétharmaduk csökkentette, egyharmaduk teljesen eltávolította. Többségük, 86 százalékuk jelezte, hogy az adót teljes mértékben beépítette az árakba.

A kutatásból kiderült az is, hogy az új adónem miatt átlagosan 29 százalékkal emelkedett a termékeik ára az adó bevezetését megelőző hónaphoz (2011 augusztushoz) képest, míg a forgalom 27 százalékkal csökkent. A termékeik árának emelkedésében, illetve a forgalom csökkenésében - a népegészségügyi adó bevezetésén túl - a legnagyobb jelentőséggel az alapanyagok árának növekedése és az áfa emelkedése játszottak szerepet.

A cégadatok gazdasági elemzése azt mutatja, hogy a népegészségügyi adó döntő részét befizető legnagyobb harmincöt vállalkozás mérlegadatai 2011-ben, a 2010-es évhez viszonyítva pozitívak voltak. Tavaly 19,05 milliárd forint befizetés teljesült a népegészségügyi adóból, ami az előirányzott 20 milliárd forinttól mindössze 5 százalékkal marad el. Az eltérés oka, hogy egyes energiaital-gyártók folyamatosan kibújtak az adófizetés kötelezettsége alól - derült ki a kutatásból.

A népegészségügyi adó hatásvizsgálatát az Országos Egészségfejlesztési Intézet (OEFI) az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézettel (OÉTI) együttműködve végezte az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szakértőivel együtt, a WHO és a magyar kormány közötti kétoldalú együttműködés keretében - közölte az ÁNTSZ.