Kevesebb lesz a „vattabeteg”
Húsz százalékkal többet, az eddigi 150 ezer forint helyett 180 ezret kapnak a kórházak egy átlagos beteg ellátásáért augusztus elsejétől. Ezzel a többlettel nem bővül a betegek ellátására fordítható keret, a kormányzat csupán technikai változtatásokkal, belső átcsoportosításokkal javította föl a kezelések után elszámolható díjakat, miután az intézmények adóssága már április végén több mint ötvenmilliárd forint volt, és ez az összeg havonta 3-4 milliárd forinttal nő. Ennek megállításához – egészségügyi közgazdászok szerint – legalább 200-210 ezer forintos alapdíjra lenne szükség.
|
Olykor járó betegeket is befektetnek a kórházba
Földi Imre / Népszabadság |
Azért a betegek is érezni fogják az intézkedés következményét. A kórházak a jövőben többet számlázhatnak az egészségbiztosítónak például a műtétekért, a pszichiátriai kezelésekért és kevesebbet a belgyógyászati jellegű beavatkozásokért. Ónodi-Szűcs Zoltán államtitkár szerint ezzel csökkenteni tudják az intézményvezetők teljesítménykényszerét arra, hogy úgymond „vattabetegekkel” töltsék meg az ágyakat. A kórházak egy része ugyanis azért, hogy a súlyosabb esetek, drága kezelések mellett is rentábilis legyen az intézményük, gyakran fölvesznek olyan betegeket is az ágyaikra, akik járó betegként is kezelhetők lettek volna. Az új finanszírozás mellett már
nem lesz érdeke senkinek, hogy például kartöréssel is befektessen valakit a kórházába.
Mészáros János helyettes államtitkár mindezt azzal egészítette ki, természetesen az ilyen beteget is föl lehet venni, nem tiltja semmi, ám az eset után járó pénz viszont annyira kevés lesz, így nem éri meg ezt az utat választani.
A megváltozott díjak miatt az államtitkár nem számít különösebb feszültségekre, hiszen a rendszer augusztus elsejétől indul, ekkor még nincs túl sok beteg, s mire át kell állniuk az intézményeknek az őszi nagyüzemre, már pontosan látják majd: hol, milyen korábbi gyakorlaton kell majd változtatniuk.
Kérdésünkre Ónodi-Szűcs Zoltán megerősítette, hogy még nem volt a kormány előtt a kancelláriarendszer bevezetésről szóló koncepció. Az államtitkár beszélt arról, hogy legkorábban januárban kell majd a háziorvosoknak új törzskartont kitölteniük a betegeikről. Az intézkedés célja, hogy az egészségügyi kormányzat átfogó képet kapjon az egészségpolitikai intézkedések tervezéséhez az emberek egészségi állapotáról.
Vastagbélrákszűrés
Jövőre két és fél millió 50–70 év közötti férfi és nő vastagbélrákszűrését végezné el az egészségügyi kormányzat. A szűrésekre több mint hétmilliárd forint áll rendelkezésre. A tervek szerint az érintettek maguk vehetnek mintát és küldhetik el a laborba. Az eredményről pedig a háziorvos is értesítést kap. Magyarországon évente tízezer új vastagbél- és végbélrákos esetet fedeznek fel, és évente ötezren bele is halnak ebbe a betegségbe.
