Kevés a kollégiumi férőhely, egyetemisták pörgetik fel a lakáspiacot

Mindez nem könnyíti meg azoknak a főiskolásoknak, egyetemistáknak a dolgát, akik nem kapnak kollégiumi helyet. Márpedig belőlük akad bőven.

Kockázatok és melléklakások

Csak Budapesten hét nagy felsőoktatási intézményben 3300-nál is több kollégiumi férőhely hiányzik – derül ki a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) kollégiumi lakhatást vizsgáló, idén januárban készített kutatásából. A túljelentkezés mértéke a Budapesti Gazdasági Főiskolán, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, az Óbudai Egyetemen, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, a Semmelweis Egyetemen, a Budapesti Corvinus Egyetemen és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen átlagosan 132 százalék volt. A vidéki intézmények közül a Széchenyi Egyetemen a 140 százalékot is meghaladta ugyanez a mutató, de az Eszterházy Károly Főiskolán és a Debreceni Egyetemen is túl volt a 120 százalékon. Az elemzés adatait böngészve az országban csak elvétve akad olyan iskola, ahol elegendő, sőt sok a férőhely – ilyen a Szolnoki Főiskola vagy a Miskolci Egyetem.

A kollégiumok szerepe azért kulcsfontosságú az oktatásban, mert a lakhatási költségek – ez szintén a HÖOK kutatásából derül ki – egy hátrányos helyzetű hallgató havi bevételének több mint felét, a kollégistákénak azonban mindössze negyedét viszik el. Márpedig a biztos anyagi háttér a lemorzsolódás elleni küzdelem egyik legfontosabb pillére.
A kollégium versenyképessége megkérdőjelezhetetlen az albérlettel szemben. Messze ez a legkedvezőbb lakhatási lehetőség, amivel ráadásul a tanulók általában véve elégedettek.

A tanulást veszélyezteti

„A hallgatók egy része rendkívül rossz jövedelmi helyzetben kezdi meg a felsőoktatási tanulmányait, ezért nagyon fontos, hogy a legnagyobb terhet jelentő lakhatási kérdések megoldásában is hathatós segítséget kapjanak. A kollégiumi szükséglet az évek során nem változott, tehát a probléma megoldása erőforrás-bevonást, kapacitásbővítést igényel” – olvasható a HÖOK tanulmányában, ami arra is felhívja a figyelmet: az ingatlanpiaci folyamatok elemzései egyértelműen a bérelhető ingatlanok árának robbanásszerű növekedését jelzik előre az ország nagyvárosaiban. Ennek fényében különösen nagy szükség lenne a gyors kapacitásbővítésre, ugyanis „enélkül a felsőoktatásba jelentkezők jelentős részének válik kockázatossá a továbbtanulása”.

Mint arról korábban a Népszabadság beszámolt, már idén is drasztikusan nőttek az albérletárak: júliusra a felkapott budapesti kerületekben vagy éppen Sopronban 40 százalékkal ugrottak meg a bérleti díjak tavaly óta. Országszerte jellemzően 5-20 százalékos volt az áremelkedés. Kivételek is akadnak persze: az V. és VI. kerület, Győr, Szeged és Pécs nem drágult.

A használt téglalakások bérleti díja most négyzetméterenként 3000 forint körül alakul, a paneleké Budapesten 2000-2500 forint, a vidéki városokban pedig 1000-1500 forint. Azaz az ingatlanpiaci folyamatok csak továbbnövelik a kollégiumok árelőnyét és azt, hogy a kollégisták szubjektív anyagi jóléte pozitív képet mutat.

A legtöbb albérlet egyébként rezsivel és az egyéb járulékos költségekkel Budapesten minimum 100 ezer forintba kerül havonta, ami egy egyetemistának általában nem megfizethető, így a bevett gyakorlat szerint egy-egy lakást többen bérelnek.

Kicsit arrébb kicsit olcsóbb

Alternatíva persze a lakásvásárlás is, ezt viszont korántsem minden család engedheti meg magának, ráadásul az elmúlt időszakban itt is elszabadultak az árak. Persze némi helyismeret mindig sokat segít: Budapesten az egyetemi kerületek melletti városrészekben akár 100 ezer forinttal olcsóbb négyzetméteráron lehet jó közlekedés mellett ingatlant venni – hívja fel a figyelmet Szabó Márta, az OTP Ingatlanpont üzlet- és a hálózatfejlesztésért felelős vezetője.

Jó példa erre a IX. kerület, ahol többek között a SOTE vagy a Budapesti Corvinus Egyetem is található. A lakások aktuális átlagára itt négyzetméterenként valamivel 310 ezer forint fölött van, a közeli X., XIX. vagy XXI. kerületben viszont, ahonnan tömegközlekedéssel 20 perc alatt elérhető a IX. kerület, jóval alacsonyabb az átlagos négyzetméterár: sorrendben 218, 214, illetve 186 ezer forint.

A megvásárolt lakás pedig akkor is hozhat bevételt, ha azt saját gyermekének veszi az ember, hiszen társbérletként üzemeltetve kitermelheti a hiteltörlesztés vagy a vételár egy részét.

Az elsőéveseknél a felvételi pontszám a mérvadó, a felsőbb éveseknél a tanulmányi átlag. A pontokat növelik a szociális helyzet, valamint a tudományos diákköri munka, a sporteredmények és a közéleti tevékenység szerinti korrekciós pontok.

A férőhelyekről a Kollégiumi Felvételi Bizottság dönt a felsőoktatási törvényben, az egyetem belső szabályzatai-ban foglalt pontrendszer alapján.

Alanyi jogon kapnak elhelyezést a felvételi eljárás során jelentkező nappali tagozatos, állami finanszírozású, vidéki doktoranduszhallgatók, a teljesen árva vagy állami gondozott hallgatók és a 70 százalékos vagy annál nagyobb egészségkárosodással rendelkező vidéki hallgatók a szükséges igazolások megléte esetén.

Keleten sokakat röghöz köt a pénzhiány

A húszéves Anikó egy kis bükki faluban él, nagyjából egyórányi autóbuszútra Egertől. Korábban foglalkozott a gondolattal, hogy Debrecenbe, Budapestre vagy Pécsre megy egyetemre, de amint számolgatni kezdett a szüleivel, rájöttek: annak költségeit nem tudják kifizetni. Édesapja egy asztalos mellett dolgozik, édesanyja pedig ápolónő, s a lánynak van még két kisebb testvére. Átlagos család, a szülőknek van munkájuk, a lány álmait mégis a valóság talajára kellett visszaszorítani. A közeli Egerbe jelentkezett hát, angol szakos tanár lesz, s naponta ingázik. Az estébe nyúló közösségi programokról emiatt lemarad, baráti társasága sem alakult ki, számára az egyetemi évek meglehetősen monoton módon leginkább tanulással telnek.

Az ország keleti felében sokak sorsa alakul úgy, mint Anikóé. Hiába szeretnének a jobb, patinásabb fővárosi vagy nagyvárosi egyetemek között válogatni, netán külföldön tovább tanulni, a család belerokkanna az ezzel járó költségekbe. Amint kiderül, hogy Budapesten egy albérlet fejenként negyven-ötvenezer forint – s akkor még a közlekedésről, étkezésről, rezsiről nem is beszéltünk –, a család azonnal más megoldás után kezd keresgélni. Az észak-magyarországi térségben a kollégiumi helyzet ráadásul valamivel jobb is, mint Budapesten. Az utóbbi években PPP-konstrukcióban több kollégium is épült, s a jó állapotú, tágas szobákba jóval könnyebb bekerülni, mint a zsúfolt fővárosi student hotelekbe, amelyek egy része messze esik az egyetemektől, lelakott, elhanyagolt. Egerben például akár modern, a kollégiumot helyettesítő, de az egyetemhez tartozó apartmanházakban is lakhatnak a jelentkezők havi 17 ezer forintért. Igaz, ebben a városban nem tűnik soknak az a 877 kollégiumi férőhely, amelyet főleg szociális alapon osztanak ki a hallgatók között, ezekre ugyanis pályázni kell. Akinek nem jut ilyen szállás, válogathat a helyi, jó minőségű albérletek között. A hirdetéseket átböngészve úgy tűnik, a barokk városban is inkább a vékony pénztárcájú fiatalokat célozzák meg, s négy-öt főre rezsi nélkül nagyjából 15-25 ezer forintos szálláshelyeket hirdetnek másfél-két szobás, ötven-hetven négyzetméteres, főbérlő nélküli lakásokban. Az egy-két fős garzonok viszont drágábbak, azokat negyven-hatvanezer forint között hirdetik.

Miskolcon hasonló a helyzet, itt közel ötezer nappali tagozatos hallgatóra a Bolyai Kollégiumban és az Uni-Hotel Diákotthonban kétezer férőhely jut. A kollégiumi díj mértéke függ a hallgató pénzügyi státuszától – államilag finanszírozott vagy költségtérítéses – és az épület jellegétől is, vagyis attól, hogy apartman kialakítású vagy közös vizesblokkal rendelkezik. A legalacsonyabb kollégiumi díj Miskolcon 9000 forint, a legmagasabb 21 800 forint havonta. Az albérleti díjak itt is széles skálán mozognak. Az avasi lakótelepen már 15 ezer forintért is lehet kiadó szobát találni, igaz, előfordulhat, hogy a másik szobában egy egész család alszik, a tulajdonosok ugyanis úgy próbálnak szerény többletjövedelemre szert tenni, hogy összébb húzzák magukat, s piacra dobják az egyik helyiséget. Miskolctapolcán viszont akár hetven-nyolcvanezer forintot is elkérhetnek egy villaépületben lévő szálláshelyért: itt legalább annyi előnyük van a bérlőknek, hogy a városnak ezen területe zöldövezeti, nyugodt, csendes és közel helyezkedik el az egyetemhez.

Szolnokon szálláshelyek szempontjából igazán könnyű a felsőoktatásban részt vevők helyzete, igaz, ennek oka leginkább az, hogy az itteni, nemrégiben a Nemzeti Bank által életre hívott, Pallas Athéné Egyetem Gazdálkodási Karává átalakult hajdani főiskola mindössze 500 nappali tagozatos hallgatóval számolhat évente. A campus 264 férőhellyel rendelkezik, az államilag finanszírozott hallgatók havonta 17 500 forintot, az önköltségesek pedig 25 000 forintot fizetnek a szobáért. A Tisza-parti városban mindenki kap kollégiumi férőhelyet, aki kér, a jelentkezések ugyanis, ha minimális mértékben is, de a kollé­giumi férőhely-kapacitás alatt vannak. (Doros Judit)

Nyugatról a legrövidebb út Nyugatra vezet

Bécsben nem sokkal drágább az élet, mint Győrben vagy Budapesten. Azok a fiatalok mondják ezt, akik Nyugat-Magyarországról osztrák egyetemekre kerültek. Közülük többen csak ideiglenesen, az Erasmus-program keretében töltenek ott néhány félévet, ám egyre gyakoribb, hogy eleve külföldre felvételiznek az érettségizett diákok. A Győrben lakó értelmiségiek, a nagyobb vállalkozók és a középpolgárok tekintélyes része – bár ennek a kategóriának a nemzetközi ismérvei némileg mások, mint amit Magyarországon értenek alatta – külföldi egyetemekre járatja a gyerekét. Bécsben a fiatalok ­diákmunkából elő tudják teremteni a tanulás és a lakhatás különféle költségeit, de ha valakinek a gyereke Londonba megy, az a nagyon magas lakásbérleti díjak miatt­ még a diákmunka mellett is mindenképpen rászorul a rendszeres szülői segítségre.

A gyors ütemben terjeszkedő győri Széchenyi István Egyetemet többek között azzal az igénnyel hozták létre, hogy a Kisalföldön élő fiataloknak ne kelljen a fővárosba járniuk jogra, közgazdaságtanra, műszaki karokra. Kímélni akarták ezzel a szülők pénztárcáját, mert Budapesten valamennyivel még ma is többe kerül az albérlet, mint Győrött. Idővel azonban a különbségek jószerével kiegyenlítődtek Győr, annak közvetlen térsége és Budapest között a lakhatás és általában az egyetemi képzéshez szükséges anyagi forrás tekintetében. Magyarország azonban nem ketté-, hanem szigetekre szakadt – ahogy ezt Rechnitzer János térségkutató professzor mondja –, a Nyugat-Dunántúl, de még azon belül Győr-Moson-Sopron megye sem egységesen fejlett. A hallgatók győri lakhatása, egyetemi léte csak részben a külföldi tőke által működtetett iparágak szakembereinek lakásigénye miatt drágább. Közrejátszik az is, hogy több, szélesebb a lehetőség a kulturális fogyasztásra is, hangoztatja a professzor. Szerinte az egyetemet választó szülők és fiatalok elsősorban azt tartják szem előtt, hogy a megcélzott diplomával az adott térségben el tudnak-e helyezkedni a végzősök, és milyen jövedelmet remélhetnek. A győri Széchenyi egyetem, és azon belül a gazdaságtudományi szekció is azért különösen népszerű, mert a diplomások szinte biztosak lehetnek abban, hogy jól jövedelmező munkát kínálnak nekik a városban vagy a környékén. Ennek az előnynek az ismeretében, ha tudják, szívesen vállalják a többletköltségeket is.

A győri Széchenyi István Egyetemen egyébként szep­temberben 9172 nappali tagozatos hallgató kezdi meg tanulmányait. 7603 fiatalnak nincs győri lakcíme – tehát ők távolabbról érkeztek a városba –, közülük 1775 szeptembertől lesz első éves. (Hajba Ferenc)