Geréb Ágnes két év letöltendő fogházat kapott

Első fokon, nem jogerősen két év letöltendő fogházbüntetésre ítélte a Fővárosi Bíróság Cserni János vezette tanácsa Geréb Ágnes szülész-nőgyógyászt. Geréb Ágnes az ítélet szerint legkorábban egy év múlva szabadulhat. A munkájától öt évre tiltották el. Bábatársait felmentették.

Több éve húzódó ügyet zárt le tegnap Cserni János bíró a Fővárosi Bíróságon (FB) abban a büntetőperben, amely Geréb Ágnes szülész-nőgyógyász, bába és négy másik bába ellen indult. A Geréb Ágnessel kapcsolatos vádakat ugyanis (három ügyről van szó, lásd Az ügyek című anyagot – a szerk.) a Pesti Központi Kerületi Bíróságon (PKKB) egyesítették még 2009-ben. Az ügyészség halált okozó gondatlan veszélyeztetésnek minősülő cselekményt fogalmazott meg a vádban, amit, meglehetősen sajátságos módon, a PKKB emberölésre akart változtatni.

Csakhogy Magyarországon soha nem vádoltak még orvost azzal, hogy szándékosan kockáztatott volna emberi életet. A védelem többször is panasszal élt, mert az eljárás során számos hibát és elfogultságot tapasztalt a bíró munkájában. A PKKB végül áthelyeztette az ügyet a Fővárosi Bíróságra, ahol a tárgyalások tavaly nyáron kezdődtek el. Az ügyészség a különböző ügyekben különböző súlyosságú vádakat fogalmazott meg: maradandó fogyatékosságot, illetve halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés bűntettét, továbbá foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségét. Geréb Ágnest ugyanakkor tavaly októberben előzetes letartóztatásba helyezték, mert az általa vezetett Születésházban hirtelen megindult egy szülés, amelyhez mentőt kellett hívni. Az előzetest – a bűnismétlés veszélyére hivatkozva – többször meghosszabbították, majd december végén házi őrizetet rendeltek el.

Geréb Ágnes az ítélethirdetés előtt a Fővárosi Bíróságon
Geréb Ágnes az ítélethirdetés előtt a Fővárosi Bíróságon. 2011.03.24. Fotó: Móricz Simon

Gerébéket a per során a TASZ ügyvédei képviselték, akik eljárási kegyelmet és az összes vádlott felmentését kérték. Az ügyész felfüggesztett szabadságvesztést és foglalkozástól való eltiltást indítványozott, Cserni János bíró azonban ennél súlyosabb ítéletet hozott.

Ábrahám László ügyvéd megdöbbentőnek tartja, hogy a bíró súlyosabb ítéletet szabott ki, mint amilyet az ügyész a vádlottra kért. Szerinte kettős mércét alkalmaz az igazságszolgáltatás: azokat az orvosokat nem ítéli el, „akiknek a kezei alatt a megbízhatónak vélt kórházi körülmények között anyák sora hal meg”. Az ügyvédnek jelenleg hat ilyen ügye van. Ezek egyike: a székesfehérvári kórházban „közreműködőként” dolgozó szülész-nőgyógyász magánorvos által vezetett szülés közben a szülő nőn császármetszést végeztek, a magzat megszületése után pedig az anya keringése-légzése összeomlott, a nő belehalt. Az ügyben rendkívüli haláleset miatt a közigazgatási eljárás szabályai szerint folyik a vizsgálat, ami azt is jelenti, hogy ez nem büntetőeljárás. – Ha itt a szakértők szakmai szabályszegést állapítanának is meg a „közreműködő” orvossal szemben, akkor sem biztos, hogy vádemelésig, illetve bírósági tárgyalásig eljut az ügy – magyarázza Ábrahám, hozzátéve: azt a siófoki orvost, aki nem ismert fel egy méhen kívüli terhességet, s ezzel a nő halálát okozta, a bíróság négyszázezer forint bírság megfizetésére ítélte. Évente úgy negyven esetben halnak meg kisbabák is a kórházakban, és nagyon ritka, ha ilyenkor büntetőeljárás indul.

A kettős mércét hangsúlyozta védőbeszédében Pelle Andrea ügyvéd: „Ha egy kórházban történik tragédia, akkor a kórház vezetése jellemzően nem csak büntetőeljárást nem kezdeményez az orvos ellen, hanem a beteggel szemben védelmezi az orvost. (…) Amíg a szakmai hibák megítélésénél nincs egyenlő mérce, és hátrányos megkülönböztetés van, addig elmondható, hogy a bábák feljelentése a kórház részéről nem az anyák és az újszülöttek érdekében történik.”

„A bábák sajnálattal fogadták, hogy az ítélet kettős mércét alkalmaz: a bíróság eltérően ítéli meg a kórházi és az intézeten kívüli szülést. Habár az eljárás során nemzetközi szaktekintélyek sora, köztük az Egészségügyi Világszervezet (WHO) volt igazgatója igazolta, hogy a magyar bábák nem hibáztak, a bíróság mégis a hazai szülésznőgyógyászat által diktált rendszer fenntartásában érdekelt szakértőkre hagyatkozott. A bíróságnak nem sikerült megértenie, hogy az otthon szülés lényege nem a szülés helyszíne, hanem annak a felesleges beavatkozásokat lehetőleg kerülő módja. Ezért utóbbira lehetetlen az előbbi szabályait alkalmazni. Civilizált országokban a bábák nem bíróság, hanem szakmai szervezetek előtt felelnek munkájukról, és nem kizárólag kórházi szülésekben jártas szakértők törnek felettük pálcát, hanem az otthon szülést ismerő szakemberek”, áll a Születésház Egyesület közleményében.

Az elsőfokú ítélet kihirdetése során elhangzott: a bíróság nem foglalt állást az otthon szüléssel kapcsolatos szakmai vitában. Cserni János bíró úgy fogalmazott az egyik, Geréb Ágnes ellen felhozott ügyre utalva: nem azzal volt a gond, hogy milyen fogást alkalmazott, hanem hogy rosszul alkalmazta azt, és ezzel „kitörte a gyerek nyakát”.

Geréb Ágnest két eset miatt ítélte el Cserni János tanácsa, egy vádpont alól felmentette. Az egyik eset, amellyel kapcsolatban kimondták Geréb bűnösségét, még 2003-ban történt, amikor egy ikerszülés alkalmával az egyik magzat súlyos agykárosodást szenvedett oxigénhiány miatt, majd fél év múlva meghalt. Ezzel kapcsolatban Cserni János bíró kiemelte: ha nem hal meg a kisded, teljes testi és szellemi visszamaradottság jött volna létre nála. A másik, 2007-ben történt esetben egy szülőcsatornába szorult magzat fulladt meg. Cserni János bíró kiemelte, Geréb Ágnesnél súlyosbító a halmazat, a szabályszegések jellege és a büntetett előélet. A bíró szerint a végrehajtandó szabadságvesztés kiszabása „szükséges és indokolt”, mert Geréb hasonló bűncselekmények miatt már állt bíróság előtt.

„Szeretem elkísérni oda az asszonyokat és együtt lenni velük ott, legjobb szakmai tudásommal és teljes jelenlétemmel segíteni nekik, hogy ne zavarja őket semmi, hogy átérezhessék azt a bizonyos egyformaságot, egyenrangúságot, és így tudják fogadni, útnak indítani a kisbabájukat.” Ezt az utolsó szó jogán mondta Geréb Ágnes. Két évet kapott. A döntés nem jogerős.

Az ügyek

2003-ban egy ikerszülésnél a második kisbaba oxigénhiányos állapotba került és később a kórházban meghalt, a vád szerint a szülés alatt elszenvedett agykárosodás miatt.

2006-ban a szülés közben nagyobb vérzés lépett fel, ami miatt a szülésnél segítő bábának mentőt kellett hívnia. Az anyát ellátták a kórházban, ahonnan egészségesen mehetett haza. (Ebben az ügyben Geréb Ágnes nem érintett.)

2007-ben a magzat elakadt a szülőcsatornában, műfogásokkal sem sikerült világra segíteni. Az anyát kórházba szállították, ahol gátmetszést alkalmazva segítették világra a csecsemőt, de az életét már nem tudták megmenteni.

2007-ben mentőt kellett hívni egy szüléshez, mert nagyobb vérzés lépett fel, a nőt mentővel kórházba vitték, ellátták, és egészségesen távozott.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.