A kombinált megoldás egy szűkebb belső zónát is tartalmaz a városmag körül. Ennek lehatárolása még nem történt meg, de Tarlós István főpolgármester szerint a zónahatár mindenképpen a Hungária körúton belül lesz. A belső zóna tarifája még szintén kérdéses. (Korábban 500 forintban húzták meg a határt, de februárban már felmerült a két vonaljegyes – vagyis 700 forintos – verzió is. Az éves bérlet árát akkor 115 ezer forintra tennék.)
A gyorsított bevezetéssel Budapest elkerülhetné az unió által meglebegtetett kötelezettségszegési eljárást. Tarlós István mai sajtótájékoztatóján elismerte, hogy az unióval ez ügyben folytatott tárgyalások zátonyra futottak, Brüsszel ragaszkodik a szerződésben vállaltak teljesítéséhez. A főpolgármester egyébként úgy véli, hogy a dugódíj nem ördögtől való gondolat, hiszen kitűnő forgalomcsillapítási és befolyásolási eszköz, illetve a környezetvédelmi szempontok is érvényesíthetők ennek révén. Azt is méltányosnak gondolja, hogy az agglomerációból naponta ingázók hozzájáruljanak a fővárosi utak, illetve az általuk is részben használt közösségi közlekedés működtetéséhez.
Nem titkolja, hogy bevezetése jelentős politikai kockázatot rejt. De ez nem csak a főváros ügye, hiszen a beruházás 21 százalékban az államé. Ha az unió vétkesnek találja Budapestet, akkor pénzügyi korrekciót rendelhet el, ami többnyire a támogatás 5-20 százaléka. Ez a négyes metró esetében 9-36 milliárd forint visszafizetését jelenthetné. Ám nem elképzelhetetlen, hogy a kormány „bevállalja” az uniós bírságot. A főváros mindenesetre két héten belül választ vár a javaslataikra. A parlament hozzájárulása nélkül ugyanis nem vezethető be a behajtási díj.
A főváros februárban még hevesen tagadta a Népszabadság értesülését, miszerint a dugódíjat jövőre bevezetnék. Holott a Budapesti Közlekedési Központban (BKK) már akkor gőzerővel dolgoztak a dugódíj bevezetésének előkészítésén, és most ki is derült, hogy valóban be kell azt vezetni 2016-ban. A BKK egyébként vizsgálta a gyorsított január elsejei bevezetés lehetőségét is. Az Európai Unió tavaly decemberben újra felhívta a fővárosi önkormányzat figyelmét az előző ciklus 2015 végi pénzügyi zárására. A kormány január végére bekérte a főváros javaslatait, de Budapest nem tudta határidőre szállítani a kért dokumentációt. Most elkészült a kerületekkel egyeztetett fővárosi javaslat. Tarlós nem tért ki a részletekre, a korábbi tervek azonban Budán a Budafoki út–Október 23. utca–Bocskai út–Karolina út–Villányi út–Budaörsi út–Alkotás utca–Krisztina körút–Margit körút vonalát, míg Pesten a Nagy- illetve a Kiskörutat jelölték meg zónahatárként.
Az ellenőrzés módjának kidolgozása a BKK feladata lesz. Mivel a kapus beléptetőrendszer kiépítése és beüzemelése legalább 1-1,5 évet venne igénybe, ráadásul a felállításuk 3-4 milliárdot emésztene fel, a főváros vélhetőleg eltekint ettől, és az autókat köztéri kamerákkal ellenőrzik majd. Az előre megváltott napijegyet a korábbi elképzelések szerint a BKK jegyautomatákból lehetne megvásárolni.
