A Népszabadsághoz is eljutott törvényjavaslatot várakozás előzte meg, hiszen az Orbán-kormány a miniszterelnök által "nem ortodoxnak" nevezett gazdasági intézkedései miatt szokatlan jogalkotási húzással szűkítette az Ab-hatáskörét. A kormánypártok és a bírák közötti politikai turbulenciák nemzetközi színtéren is rosszallást váltottak ki.

Kezdjük a legfontosabbal: megszűnnek az Alkotmánybíróság 2012 . január 1-jén folyamatban lévő eljárásai akkor, ha a kifogásolt jogszabály utólagos vizsgálatát nem a kormány, az országgyűlési képviselők negyede vagy az alapvető jogok biztosa kezdeményezte. A megszűnő eljárás korábbi indítványozói viszont alkotmányjogi panaszt nyújthatnak be az Ab-nek 2012. március 31-ig, ha a megjelölt kérdés az új alaptörvény rendelkezéseivel összefüggésben is vizsgálható, és a jogszabály megsemmisítése számukra előnyös következményekkel járna.

Alkotmányjogi panasz terjeszthető be akkor, ha egy egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányos joga sérült a bírósági eljárásban az alaptörvénybe ütköző jogszabály alkalmazása miatt, és az indítványozó jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nem biztosított. Ezek az eljárások, illetve a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítása miatti eljárások kivételével az Ab már megkezdett eljárásai január után is folytathatóak, ha a kérdéses ügy az alaptörvény rendelkezéseivel összefüggésben is vizsgálható.

Változnak a normakontroll szabályai

Változás lesz az is: az Ab alkotmányjogi panasz alapján - az egyedi ügyben alkalmazott jogszabály mellett - a bírói döntések alaptörvénnyel való összhangját is vizsgálhatja. Az alkotmányjogi panaszt a sérelmezett döntés közlésétől számított 60 napon belül lehet benyújtani, arról a testületnek ésszerű határidőn belül kell döntenie.

Ahogy azt már korábban elmondták a javaslatról fideszes politikusok: januártól előzetes normakontrollt nemcsak a köztársasági elnök, hanem az Országgyűlés is kérhet.  A házelnök a törvényt csak akkor küldheti meg a köztársasági elnöknek aláírására, ha az Ab nem állapított meg alaptörvény-ellenességet. Ha azonban az alkotmányba ütközőnek mondta ki a jogszabályt, a parlament újratárgyalja; az ismételt indítványról az Ab tíz napon belül dönt.

A jogszabályok utólagos normakontrollját csak a kormány, a parlamenti képviselők negyede és az alapvető jogok biztosa indítványozhatja a törvény elfogadása esetén. (A most hatályos alkotmány szerint az Ab eljárását törvényben meghatározott esetekben bárki kezdeményezheti.)

Előzetes normakontrollt ezután nemcsak a köztársasági elnök, hanem - a törvény kezdeményezője, a kormány vagy a parlament elnökének zárószavazás előtti indítványára - az Országgyűlés is kérhet. Az új alaptörvény szerint az Ab az indítványról soron kívül, de legkésőbb harminc napon belül határoz. A házelnök a törvényt csak akkor küldheti meg a köztársasági elnöknek aláírására, ha az Ab nem állapított meg alaptörvény-ellenességet. Ha azonban az alkotmányba ütközőnek mondta ki a jogszabályt, a parlament újratárgyalja; az ismételt indítványról az Ab tíz napon belül dönt.

Utólagos normakontrollt csak a kormány, a parlamenti képviselők negyede és az alapvető jogok biztosa indítványozhatja, (a most hatályos alkotmány szerint az Ab eljárását törvényben meghatározott esetekben bárki kezdeményezheti).

Nem változik az Ab szűkített hatásköre: a testület a költségvetésről, a központi adónemekről, az illetékekről és járulékokról, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvények alkotmányosságát a jövőben is kizárólag akkor vizsgálhatja, ha az alapjogokkal (az élethez és az emberi méltósághoz való joggal, a személyes adatok védelméhez való joggal, a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságával, valamint a magyar állampolgársághoz kapcsolódó jogokkal) összefügg, és ezek sérelme miatt semmisítheti meg.

A "fékek és ellensúlyok" szövegszerűen kiiktatva

A fideszes Ab-törvényjavaslatnak már a "preambuluma" is eltér a rendszerváltó, Sólyom László nevéhez és az általa képviselt szellemiséghez köthető 1989-es - és jelenleg is hatályos - alkotmánybírósági törvényétől. A mostani verzió előszava kiiktatja a "fékek és egyensúlyok" elvére utaló azon passzust, miszerint a törvény megalkotásának a célja "a hatalmi ágak elválasztása és kölcsönös egyensúlyának megteremtése".

Bizonyára mindenki emlékszik rá, hogy Schmitt Pál köztársasági elnök megválasztása előtt számtalanszor elmondta, nem valamiféle "ellensúlya, gátja" szeretne lenni a törvényhozásnak, hanem éppenhogy a motorja. A fideszes javaslat a "jogrend belső összhagjának a megőrzésését", illetve "a hatalommegosztás elvének a biztosítását" tartalmazza.

Aranybulla városa kontra Donáti utca

Az Ab székhelye hivatalosan Esztergom, ez szerepel a taláros testület pecsétjén is. Esztergomban iktatták be Bihari Mihályt (az Ab volt elnökét) - méghozzá az Aranybulla előtt, amely a magyar történelmi alkotmány jelképe.

Az esztergomi önkormányzat tavaly augszutus 20-án kezdeményezte is az Orbán-kormánynál, hogy az Alkotmánybíróság működésének tényleges helye, ahogy a hatályos törvény elrendeli, Esztergom legyen. Meggyes Tamás, aki akkor még a város fideszes polgármestere volt, azzal érvelt, hogy az Alkotmánybíróság függetlenségét erősítené a területi függetlenség elve, mert így az Ab elkülönülne más hatalmi ágak székhelyétől, és az ország Budapest-központúságát is oldaná.

A fideszes jogszabályfogalmazók - úgy tűnik - inkább az alkotmánybírák véleményét akceptálták, a törvényjavaslat ugyanis kimondja: az Alkotmánybíróság székhelye Budapest.

Az Ab elnök határozza meg...

Az Alkotmánybíróság 15 fős lesz, és a bírák mandátuma 12 évre szól. Komoly változás a jelenlegi törvényhez képest: a fideszes javaslat szerint az alkotmánybírákat nem lehet újraválasztani.

Az Ab elnökét pedig rendkívüli módon megerősítené az új törvény. Míg most a taláros testület elnöke "összehangolja" az Alkotmánybíróság tevékenységét, összehívja és vezeti az Alkotmánybíróság teljes ülését, képviseli az Alkotmánybíróságot az Országgyűlés és más szervek előtt, az alkotmánybírák mentelmi jogának megsértése esetén megteszi a szükséges intézkedést, és ellátja azokat a feladatokat, amelyeket törvény, illetőleg az Alkotmánybíróság ügyrendje számára előír, a fideszes tervezet hosszan sorolja jogosítványait.

Ha az Országgyűlés elfogadja az új Alkotmánybíróságról szóló sarkalatos törvényt, az Ab elnöke azon túlmenően, hogy összehangolja az Ab tevékyenységét, összehívja és vezeti az Alkotmánybíróság teljes ülését, arra is felhatalmazást kap, hogy meghatározza a teljes ülés ülésezési rendjét és napirendjét; meghatározza az Ab által elbírálandó ügyek napirendre tűzését az ütemezését, "ideértve az ügyek tárgyalási határnapjának a kitűzését" is.

Az elnök jelölné ki az előadó alkotmánybírót, javaslatot tehetne a tanácsok összetételére, a tanácsvezető alkotmánybírókra, ideiglenes tanács alakítására is. (Az Alkotmánybíróság elnökének feladatait akadályoztatása esetén a helyettes elnök veszi át, akit az új javaslat szerint három évre választanak.)

A Népszabadság megírta, hogy nyáron Orbán Viktor azt látta volna jónak, hogy Stumpf István (a miniszterelnök egykori kancelláriaminisztere) legyen az Ab elnöke. Fideszes vezetők viszont a nagy szakmai tekintéllyel bíró Paczolay Péter mellett lobbiztak, és ennek eredményeképpen az Ab-elnököt választották újra - immár parlamenti, kétharmados döntéssel.

Alkotmánybírák dilemmája: miként kezeljék azokat a még nem tárgyalt beadványokat, amelyek a hatáskörök szűkítéséről rendelkező alkotmánymódosítás előtt érkeztek?