Ez utóbbiban alig volt különbség, az emlő-, a vastagbél- és a prosztatarák éves kezelési költsége betegenként mintegy 800 ezer forint, tüdőrák esetében ennél valamivel több, 1,1 millió. Az emlődaganatos betegek 75 százaléka, a prosztatarákosok 62 százaléka, a vastag- és végbéldaganatosok 41 százaléka, míg a tüdőrákosok 17 százaléka él még a diagnózis után öt évvel.
Vokó Zoltán hozzátette: bár a magyar betegek túlélése nem sokkal rosszabb, mint a nyugat-európai társaiké, ez nem jelenti azt, hogy ne lennének problémák az ellátással vagy a szervezéssel, vagy ne lennének gondok az onkológiai kezelésekkel kapcsolatos gyógyszerek befogadásával, a terápiák hozzáférésével.
Szerinte különösen nagy a lemaradásunk a daganatos betegségek megelőzésében.
Lapunk megkeresett gyakorló orvosokat, hogy mi állhat a késlekedés hátterében. A tüdőrák kialakulása öt-tíz év, így a betegség gyanúja és a diagnosztika közötti két hónapos várakozási idő a gyógyulás szempontjából nem releváns – magyarázta lapunknak Kovács Gábor, az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet főigazgatója.
|
Csökkenteni kéne a diagnózis és a kezelés kezdete között jelenleg még eltelő időt
Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
Nagyobb baj, hogy az emberekben évekig úgy nő ez a daganat, hogy senki nem is sejti a betegséget. A tüdő maga nem fáj, a korai tünetekre, a hát-, a váll- vagy a bordafájdalomra reumaterápiát adnak a betegeiknek a háziorvosok, ahelyett, hogy azonnal mellkas-átvilágításra küldenék őket. Azzal ugyanis kideríthető, hogy van-e daganat a tüdőben.
A biztosító az elmúlt hetekben ugyan megkönnyítette a PET-CT-vizsgálatokhoz való hozzáférést, arra legfeljebb két hetet kell várni, de a tüdőrákot diagnosztizáló CT-vizsgálatra már nem lehet ilyen gyorsan bejutni. Olykor egy ilyen CT-vizsgálatra, amellyel megmérhető lenne a daganat helye és nagysága, két hónapot is várni kell, a szövettanra jó esetben újabb heteket.
A Heti Válasznak néhány hete a témáról írt összeállításban Kásler Miklós, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója azt mondta: „százszor kezdeményezték, hogy az onkológiai diagnosztika kapjon sürgősséget. A daganat a kéthárom hónapos várakozás alatt is nő, áttétet adhat, és mire a beteg eljut a részletes diagnózishoz, már hiába adnak milliós értékű gyógyszert”.
Azokban az országokban, ahol jó hatékonysággal gyógyítják a rákot, a tünetek és az első diagnózis kiszűrése után a beteg azonnal megkapja a legdrágább kezeléseket. Nálunk éppen fordítva, amikor még jó esélye lenne a betegnek, akkor alig költenek rá, majd amikor súlyossá, válságossá válik az állapota, akkor kapja a legdrágább terápiát, de ilyenkor már nemigen lehet megmenteni az életét.
Volt olyan betegem – meséli Weltner János sebész főorvos –, akinek tavaly októberben fedezték fel a vastagbélrákját, de csak márciusban műtötték meg. Már az egy hónapos várakoztatásból sem származik semmi jó, a több hónapos halasztás garantáltan rontja a gyógyulási esélyeket. Gyakran a diagnózis pontosítását segítő, a protokollban előírt, legalább négylépcsős vizsgálatokra való várakozás viszi az időt. Arról nem is beszélve, hogy magára a műtétre is előjegyzés alapján kerül sor.
A főorvos szerint az utóbbi években a rendszerben párhuzamosan lezajlott kapacitás- és finanszírozáscsökkentéssel az egymást követő kormányok túllőttek a célon.
