galéria megtekintése

„A jobboldalon a gátlástalan csörtetőket nevezik politikusnak”

Az írás a Népszabadság
2015. 10. 09. számában
jelent meg.


Czene Gábor
Népszabadság

A jézusi mintát követve igyekszik fellépni az istenkáromló törvények ellen, amelyek szerinte egy szűk kör, esetenként név szerint beazonosítható gazemberek érdekeit szolgálják. Iványi Gábor lelkész úgy érzi, Orbán Viktor vele együtt mindenkit szeretne kitörölni az életéből, aki szabadelvű, szociálisan érzékeny múltjára emlékezteti. A nagy keresztény egyházaknak azt üzente: a hallgatás is lehet durva politizálás.

– Napirenden az egyházi törvény módosítása, valószínű, hogy az ön által vezetett Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség visszakapja egyházi rangját, megszűnik az évek óta tartó jogfosztott állapot. Győzelem?

– Várjuk meg, mi lesz a vége. Egyáltalán nem vagyok biztos abban, hogy a törvény képes rendezni a helyzetünket. Három kategóriát hoznak létre: vallási egyesületet, nyilvántartott és bejegyzett egyházat. A problémánk az, hogy mi nem újonnan alakult felekezet vagyunk, hanem vissza akarjuk kapni az egyházi státuszunkat, amit több mint harminc év után jogtalanul elvettek tőlünk. Minden törvényi feltételnek megfelelünk. Mégis: ha minden így marad, akkor csak hosszadalmas eljárással tudunk eljutni oda, hogy az egyházi bejegyzésünk valósággá váljon. Attól tartok, a kormánynak rengeteg lehetősége marad, hogy folytassa ellenünk a méltatlan játékát.

Iványi lábon kihordott egy infarktust, de ez nem számára jelentett drámát
Iványi lábon kihordott egy infarktust, de ez nem számára jelentett drámát
Földi D. Attila / Népszabadság

 

– Anyagilag legalább nem jártak rosszul. A strasbourgi bíróság döntése nyomán az állam 1,2 milliárdos kártalanítást és 160 milliós késedelmi kamatot fizet, további százmilliós tételekről még tart az egyezkedés.

– Inkább úgy mondanám, hogy nem jártunk annyira rosszul, mint járhattunk volna. Közel sem kapunk annyi pénzt, amennyi veszteséget az egyházi státuszunk elvétele okozott.

– Iskoláikban háromezer hátrányos helyzetű gyerek tanul, idősotthonaikban és szociális létesítményeikben szintén több ezer rászorulóról gondoskodnak.

– A helyzetünk érzékeltetésére csak annyit mondok, hogy tizennyolc perünk van folyamatban. A főiskolánktól az összes ösztöndíjas férőhelyünket elvették: az egyedüli egyházi felsőoktatási intézmény vagyunk, ahol ez a teológusok képzésére is érvényes. A döntés előtt velünk senki semmiről nem egyeztetett. Azt sem hajlandók tudomásul venni, hogy idősotthonaink egyházi fenntartásban működnek. Ennek az állami normatíva miatt van jelentősége. Kénytelenek voltunk ebben az ügyben is pereket indítani. Az elmúlt három évhez képest kétségtelen könnyebbség, hogy a kártérítésnek köszönhetően most nem kell számolgatnunk, miből fizetjük ki a nálunk dolgozó több mint nyolcszáz ember bérét.

– Eddig miből fizették?

– Isten tudja!

Földi D. Attila / Népszabadság

– Konkrétabban?

– Nekem tényleg nincs válaszom. Csoda, ami történt. Amikor már kilátástalannak tűnt minden, váratlanul kaptunk valamilyen nagyobb összegű adományt.

– Látszólag jól viselte a hatalom packázásait, közeli ismerőseitől viszont azt hallottam, hogy belebetegedett a hercehurcába. Melyik az igaz?

– Öregszem, túlsúlyos vagyok. Nem tudom, mibe betegedtem bele. Kihordtam lábon egy infarktust, aztán hetekre kórházba kerültem. Számomra nem volt annyira drámai élmény, mint a családomnak. Jutott rá időm, hogy írjak.

– Találkozott mostanában a miniszterelnökkel?

– Nem. Nagyon régóta nem.

– Csak azért kérdem, mert köztudott, hogy Orbán Viktor két gyerekét ön keresztelte. Balog Zoltán miniszter a szemére is vetette, hogy ezzel a bensőséges hitéleti eseménnyel „végigturnézta” a sajtót.

– A keresztelés nyilvános esemény, nincs benne semmi titok. Meg kell nézni az egyházi lapokat, az apróhirdetések között rengeteg ilyen hírt találni. Nekem nem számít, hogy a gyerek anyja egy megerőszakolt nő, írástudatlan faluvégi cigány asszony vagy éppen a jelenlegi miniszterelnök felesége. Minden gyereket ugyanolyan fontosnak tartok. Egyébként sem én szoktam szóba hozni a témát, engem kérdeznek róla. Olyanok, akik nem értik, hogyan válhattak szét ennyire az útjaink.

– Tényleg: hogyan?

Földi D. Attila / Népszabadság

– Úgy érzem, nem én változtam. Egészen más ösvényeken járunk. A Biblia beszél a széles és a keskeny útról. Én a keskeny utat választottam. Menekültekkel, hajléktalanokkal vagy akár tiszta szívű vallástalanokkal találkozom, de Orbán Viktort még nem láttam ezen az úton. Szerintem ő rossz irányba megy, a szakadék felé. És magával vonszolja ezt a nyomorult, lebutított országot is. Közben szeretne velem együtt mindenkit kitörölni az életéből, aki a szabadelvű, szociálisan érzékeny múltjára emlékezteti. Egy igazi államférfi nem így viselkedik. Hanem úgy, ahogy a napokban elhunyt Göncz Árpád köztársasági elnök tette egész életében. Nyugodjék békében.

– A jobboldal másik kifogása szerint Iványi Gábor valójában nem lelkipásztor, hanem politikus. Lehet, hogy hiba volt az SZDSZ színeiben parlamenti képviselőséget vállalnia? Vagy – közelebbi példánál maradva – felszólalnia ellenzéki demonstrációkon?

– A Gyurcsány-kormány ellen is beszédet mondtam Miskolcon. Akkoriban kezdték el alkalmazni a „segélyért munkát” elvet. Tiltakoztam akkor is. Ha a közmunka valóban munka, akkor fizessék meg rendesen. Ha pedig nem munka, akkor ne alázzák meg az embereket. A mai jobboldalon a gátlástalan, mindenáron győzni akaró csörtetőket nevezik politikusnak. Nem azonosulok ezzel a szereppel. A bibliai mintát próbálom követni, azt, ahogyan Jézus politizált. Jézus azok ellen szólalt fel, akik irgalmatlanok voltak szociális kérdésekben, és akik az isteni elvekkel szemben a gazdagok pillanatnyi politikai, gazdasági érdekeit szolgálták ki a törvényhozásban. A magam eszközeivel én is az istenkáromló törvényekkel szemben lépek fel, amelyek fütyülnek a lelkiismeret által diktált igazságra, és csak egy szűk csoport, esetenként név szerint beazonosítható gazemberek érdekeit szolgálják. A hallgatásnak és a megszólalásnak is vannak következményei. A nagy keresztény egyházaknak üzenem: a hallgatás is lehet durva politizálás. A hallgatás gyakran nem némaság, hanem elhallgatás, az alkalmazkodó vélemény kimondása.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.