a földprivatizáció meghirdetett és tényleges céljai között alig van átfedés.
Hangsúlyozottan igaz ez az állítás a Fejérben található Kishantosra, ahol 20 éven keresztül egy ökológiai termesztést folytató, állami feladatokat ellátó tájközpont működött (az Orbán-kormány ma is érvényben lévő vidékfejlesztési stratégiája szerint a népfőiskolát is működtető Kishantosi Vidékfejlesztési Központ szolgált volna mintául az országos tájközpont-hálózat felállításához). A kishantosiaktól az utóbbi években elvették az általuk művelt földeket, de nem azért, hogy a helyi gazdáknak adják: a dobra vert területekből egyetlen hektárt sem kaptak meg helyben élő földművelők, ezzel szemben a legtöbb terület a megye legnagyobb agrárgazdaságának tulajdonosaihoz, egy használtruha-kereskedőhöz került, illetve Mezőfalva (nem gazdálkodó) polgármestere szerezte meg.
|
falseKurucz Árpád / Népszabadság/archív |
A megye állami földjeiből alaposan bevásárolt Mészáros Lőrinc családja (ők több mint 1400 hektárt vettek), de közel 300 hektárnyi terület jutott Tiborcz István (Orbán Viktor veje) családjának, illetve L. Simon László államtitkár feleségének is. Jól járt továbbá az Orbán családdal kivételesen jó kapcsolatban lévő Flier família (a Lévai Anikó nevén lévő földek művelője) is: ahogyan a jelentés fogalmaz, „Flier János és testvére, Flier Tamás a saját korábbi bérleményeikből meghirdetett állami földekből 5 db birtoktestet szerzett meg Alcsútdoboz, Felcsút, Óbarok és Szár területén, amelyeket 2032-2033-ig maguk béreltek az államtól. Az elnyert összes terület 201 hektár, melyhez 299 millió Ft (átlagosan 1 millió 486 ezer Ft/ha, illetve 57 eFt/AK) nyertes árajánlattal jutottak. Nyertes árajánlatuk valamennyi birtoktest esetében megegyezett a kikiáltási árral.”
Mészárosék sikereinek előzményeit így foglalta össze Ángyán József: „Mészáros Lőrinc és családja jelenleg vezeti a megyei állami földárverési nyertesek listáját. Mészáros, az egykori gázszerelő, ma építési nagyvállalkozó, 2011 óta Felcsút polgármestere. Egyúttal a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémiát működtető és a Puskás Ferenc Sport Hotel Kft-t, valamint a Puskás Futball Club Kft.-t tulajdonló Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány elnöke, Orbán Viktor miniszterelnök közeli jó barátja, bizalmasa.
Mészáros a 2010-es országgyűlési választásokat követően rövid idő alatt a környék földesura és a 100 leggazdagabb magyar egyike lett.
A 11 cégben érdekelt polgármester cégbirodalmának zászlóshajója, a saját és felesége tulajdonában lévő, 2001 nyarán alakult Mészáros és Mészáros Kft. A cég 2011-ben indult először közbeszerzéseken, és azóta több tucatot meg is nyert. 2013-as 9,7 milliárd Ft nettó árbevétele az interneten elérhető első, 2006-os 19 milliónak az ötszázötszöröse, a 2014-es 1,558 milliárd Ft adózott eredmény pedig a 2006-os 2,4 milliónak hatszáznegyvenötszöröse.
2011 júliusában a miniszterelnök édesapja, Orbán Győző egyik cége, a CzG Ingatlanforgalmazó Kft. megvásárolta – az állami földbérleti pályázatokon majd a földárveréseken is rendkívül sikeres – Csákvári Mezőgazdasági Integrációs Zrt.-től az Alcsútdoboz Hatvan-pusztai majorságot. Ez a valamikori Habsburg-birtoknak, József főherceg néhai uradalmának, majd az egykori állami gazdaság göböljárási telepének volt a központja. A 13 hektáros, agrár-műemléki besorolású épületegyüttest is magába foglaló területet Mészáros cége, a 2011-ben alapított Búzakalász 66 Kft. a vásárlást követően azonnal bérbe vette, és – helyi információk szerint – a majorság vételárával megegyező 20 éves bérleti díjat, 155 millió Ft-t azonnal ki is fizette az Orbán családnak, amely így gyakorlatilag ingyen jutott a birtokközponthoz.
Azóta sem mutat semmi jel arra, hogy Mészáros használná a bérbe vett központot.
Az uradalmi központ körül található állami területek 20 éves bérleti jogát már 2012-ben, az első földbérleti pályázati fordulóban, ugyanezen cége nyerte el. Itt, Alcsútdoboz – Göböljáráson alakul a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia szakiskolájának tangazdasága is, melynek központja a cég által bérelt major, földjeit pedig a földbérleti pályázaton általa elnyert – Göböljárást és a szomszédos Hatvan-pusztai (Flier János, Lévai Anikó üzlettársa által művelt) Orbán-birtokot körülvevő – állami területek adják.”
|
Az L. Simon-birtok Reviczky Zsolt / Népszabadság |
Fejérben a földek átlagosan 1,4 millió forintos átlagáron keltek el, de a 100 hektár fölötti nagybirtokok (amelyekből szinte kizárólag a politikaközeli nagygazdák vásároltak) jellemzően kikiáltási áron, licit nélkül, a valós piaci értékük töredékéért keltek el. A saját (vagyis a települést övező) földterületek megtartása gyakorlatilag csak Felcsútnak sikerült, ahol az összes föld helyben maradt (amúgy százalékos arányban a legtöbb földet, a megye teljes eladott földterületének 9,5 százalékát felcsútiak szerezték meg. Ugyanakkor van 29 olyan Fejér megyei település, ahol a teljes eladott földmennyiség külső tulajdonosoké lett.
Fejér megye érdekes példáját szolgáltatta az Orbán Viktorral konfliktusba került Simicska-érdekcsoporttal történő leszámolásnak is. A Lepsény-közelében lévő, korábban Simicskáék által művelt földeket 2015 tavaszán bérbe adták, majd utóbb értékesítették, de szintén nem a helyi gazdacsaládoknak, hanem néhány agrár-nagyvállalkozónak – vagyis megint csak nem a deklarált kormányzati birtokpolitikai cél, hanem leginkább a politikai bosszú érvényesült.