 |
Tarlós István azt mondja, a fővárosban soha nem volt elszámoltatási lista
Szabó Miklós / Népszabadság |
Tarlós válaszával nem jutott sokkal beljebb. A főpolgármester leszögezte, hogy a fővárosban soha nem volt „elszámoltatási lista”. Ellenben megválasztása óta 36 feljelentést tettek. Arra nem tudott válaszolni, hogy hány embert vontak felelősségre ezek nyomán, ám szerinte a városvezetés „bizonyosan, mérhetően és kimutathatóan jelentős összeget szerzett vissza”.
Példaként említette a Vízművek Zrt. reprivatizációjával megtakarított 20 milliárd forintot, az M4-es metróberuházásnál megspórolt több tízmilliárdot és a Bálna húszmilliárdját. Csakhogy ezeket a pénzeket soha nem fizették ki. A számok a főváros által – az általuk felmondott szerződésekben szereplő díjak alapján – kalkulált összegek. A feltételezett jövő számainak pontosságát erősen megkérdőjelezik az azóta bekövetkezett jogszabályi és piaci változások, illetve az azóta is folyamatban lévő milliárdos perek.
 |
Tokody Marcell úgy véli, elnagyolt válaszokat kapott a városvezetéstől
Földi Imre / Népszabadság |
– Tiszta beszédet vártam, de hiába – mondta kérdésünkre Tokody Marcell, aki a közreadott listát erősen hiányosnak tartja.
– Az elmúlt években tucatnyi kérdést tettem fel a Tarlós-féle városvezetésnek, illetve a fővárosi cégeknek, de többnyire elnagyolt válaszokat kaptam. Az elszámoltatásra vonatkozó válaszokból nem derült ki, utolérték-e azokat, akikről korábban határozottan állították, hogy tudatosan hoztak a városnak kárt okozó döntéseket. Mint ahogy arra sincs válasz, hogy az elszámoltatás nyomán milyen ítéletek születtek, és mennyi közpénzt sikerült a jogalap nélkül gazdagodóktól visszaszedni.
A főpolgármester leveléhez mellékelt táblázatból egy meglehetősen terméketlen harc képe rajzolódik ki. A dokumentum összesen 36 eljárásról tesz említést, amelynek kevesebb mint a fele – tizennégy ügy – indult valóban a főpolgármester, valamely helyettese, a hivatal, a főjegyző, illetve a Budapesti Közlekedési Központ feljelentése nyomán. A többiben az Állami Számvevőszék, esetleg parlamenti képviselők (a jobbikos Staudt Gábor vagy a fideszes Németh Szilárd) tettek feljelentést, illetve a rendőrség kereste meg egy már folyamatban lévő nyomozás miatt a fővárost.
A főpolgármester a többi között az M2-es és M4-es vonalra metrókocsikat szállító Alstom szerződése, illetve a vízművek privatizációja nyomán tett feljelentést hűtlen kezelést gyanítva. Mint ismeretes, az Alstom azóta is perli a fővárost, míg a Fővárosi Vízművek Zrt. a visszavásárlása óta nem tér magához. A rezsiharc és a víziközmű-törvény okozta veszteséget az önkormányzat egyedül kénytelen cipelni. A 2012-es évet még 73,8 milliárdos vagyonnal, illetve 1,1 milliárdos mérleg szerinti eredménnyel záró cég 2013-ban már alig 7,7 milliárd forintos vagyonnal és 111 millió forint eredménnyel zárt, 2014-et pedig egymilliárd forintos rapid tőkeemeléssel nyitotta, e nélkül ugyanis visszavonhatták volna a működési engedélyét. A BRFK és a Nemzeti Nyomozó Iroda azóta is nyomoz a feljelentések nyomán. Egyelőre nem jutottak eredményre a midibusz-, az utcabútortender vagy éppen a BKV-ingatlanok eladása miatt tett feljelentések ügyében sem.
A listán szereplő ügyek csaknem harmadában viszont azóta vádemelés nélkül megszüntették a nyomozást. Így zárult a Margit híd felújítása miatt vesztegetés és hűtlen kezelés gyanújával, illetve a központi szennyvíztisztító tervezése miatt indított eljárás.
