A Magyar Rektori Konferencia (MRK) közleményben tiltakozott Balog Zoltán oktatásért is felelős miniszter néhány héttel ezelőtt bejelentett döntésével kapcsolatban. Néhány hete a humán tárca vezetője a Debreceni Egyetem rektorválasztásánál nem annak a személynek a kinevezését terjesztette a köztársasági elnök elé, akit a szenátus kétharmada támogatott, hanem a kisebbségben maradt jelöltet. (Az egyetemi szenátus kétharmada – 74-ből 49-en – Paragh György pályázatát támogatta, Szilvássy Zoltánéra 25-en szavaztak.) A rektorokat felháborította az egyetemi autonómiára fittyet hányó miniszteri döntés, ezért fogalmazták meg az MRK honlapján is olvasható állásfoglalásban aggályaikat.

Az egyetemi autonómia az európai felsőoktatás több évszázados értéke, melybe nemcsak az oktatási, kutatási autonómia tartozik, hanem az intézmény felelős vezetőinek kiválasztása is – olvasható az állásfoglalásban, hozzátéve, "az európai országokban a felsőoktatási intézmények maguk választják meg vezetőiket, köztük a rektort is".

Az MRK elismeri, hogy a nemzeti felsőoktatási törvény lehetővé teszi a miniszter számára, hogy olyan rektort nevezzen ki, akit csak akar. Azonban a szervezet arra figyelmeztet: "amennyiben azonban nem a legnagyobb belső támogatottságú jelölt kapja meg a rektori megbízást, az morális válsághoz vezet és ellehetetlenítheti az intézmények irányítását is".

Az MRK leszögezi: nem tartja elfogadhatónak a rektorválasztás eljárásának jelenlegi törvényi szabályozását, azt, hogy a rektorjelölt személyéről nem a szenátus dönt.

"Az MRK, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, a gazdasági szereplők és a szakszervezet részvételével működő Felsőoktatási Kerekasztal egyhangúlag javasolta a felsőoktatás – politikai kormányzatnak, hogy a szabad rektorválasztás rendszerét állítsák vissza" – áll a közleményben, amely arra is emlékeztet, hogy Balog Zoltán miniszter é s a HÖOK januári megállapodása is tartalmazza a minisztérium "ilyen irányú elkötelezettségét". (Ezek szerint az MRK is úgy értelmezte, hogy a miniszter felrúgta a hallgatókkal kötött megállapodást. Mint arról korábban írtunk, a debreceni rektorválasztásnál a városvezetésnek politikailag is kedves jelöltet csak a szenátus egyharmada támogatta. A kétharmados kormány a Debreceni Egyetem kétharmados nem támogatta. Cikkünk után, Balog Zoltán tárcája helyreigazítási kérelemmel fordult lapunk felé, mert szerintük a Debreceni Egyetem rektorválasztással kapcsolatosan nem rúgták fel a hallgatókkal kötött megállapodást.)

Az MRK megértően fogalmaz az állam azon igényével kapcsolatban, hogy az egyetemek gazdálkodására nagyobb kontrollt kíván helyezni. Ezzel kapcsolatos javaslataikat a Felsőoktatási Kerekasztal munkája során ki is dolgozta már a testület. Ennek fényében különösen nem támogatja "azt a jelenlegi jogi szabályozással ugyan nem ellentétes, ám legitimációhiányos eljárást, melyben a kinevezésre jogosult elé nem a legnagyobb intézményi egyetértéssel bíró, a szenátus által többségi szavazattal elismert jelölteket terjesztik fel", ahogy ez a Debreceni Egyetem esetében történt.

Az MRK kéri a kormánytól a szabad rektorválasztás biztosítását, és javasolja az ehhez szükséges felsőoktatási törvény módosítását.

A labda most Áder János köztársasági elnök térfelén van. Kérdés, ezek után megerősíti-e az államfő a miniszter által felterjesztett rektor kinevezését a Debreceni Egyetem élére.