galéria megtekintése

Tanársztrájk: ha akarnák, az egész ország leállhatna

19 komment

Lencsés Károly

Öt percre álljon le az ország a pedagógustüntetés napján – erre szólított fel a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke múlt csütörtökön mindenkit. Erre most kevés az esély, de a többi ágazatban működő érdekképviseletek az utolsó pillanatig keresik a megoldást arra, miként fejezhetik ki a szolidaritásukat a pedagógusok iránt.

Mindössze öt percre, de mindenhol álljon le az élet a tanársztrájk napján szerda délben: ne legyen kiszolgálás az üzletekben, ne legyen ügyintézés a hivatalokban, álljon meg a közlekedés. Ezt kérte múlt hét csütörtökön Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. Ezzel azt szeretnék üzenni a kormánynak, hogy ha nem működik az iskola, semmi nem működik az országban. Szerettük volna megkérdezni, van-e hírük arról, hogy a felhívást a többi szakszervezet miként fogadta, de az érdekképviselet erre csak kedden tud válaszolni, mert a szolidaritási akciók szervezése sok helyütt még folyamatban van.

Szerdán már egész napos sztrájkot tarthatnak a tanárok a Pedagógusok Szakszervezetének felhívására
Szerdán már egész napos sztrájkot tarthatnak a tanárok a Pedagógusok Szakszervezetének felhívására
Vajda János / MTI

Ezt erősítették meg kérdésünkre más ágazatok szakszervezeti vezetői is. Úgy tűnik tehát, hogy az utolsó pillanatban dől el, hol és miként reagálnak. Így egyelőre nem derült ki, hogy valóban leáll-e az élet pár percre Magyarországon vagy legalább néhány területen. Annyi viszont máris eléggé valószínűnek tűnik, hogy a rövid demonstratív munkabeszüntetést sem sokan vállalják, inkább másként fejeznék ki egyetértésüket a pedagógusok követeléseivel.

 

Közlekedés

A vasút biztosan nem áll le öt percre sem – szögezte le kérdésünkre Meleg János, a Vasutasok Szakszervezetének elnöke. Ez nem azt jelenti, hogy ne támogatnák a pedagógusokat, ám az üzem jellege ezt nem engedi meg. Álláspontja ugyanakkor, hogy legkésőbb kedden megtalálják a módját annak, miként támogatják egy másik ágazat munkavállalóit. A szolidaritás kék szalagját biztosan kitűzik, ennél többet azonban egyelőre nem kívánt mondani.

A BKV hasonló demonstrációra készül: a járművezetők kék szalagot fognak viselni, és erről a társaság vezérigazgatóját is tájékoztatták – tudtuk meg Nemes Gábortól, az Egységes Közlekedési Szakszervezet elnökétől. Ennél sokkal többet azonban szerinte nem tehetnek, hiszen a buszokat jogszerűen nem állíthatják meg percekre sem például egy Duna-híd közepén.

Információnk szerint nem kizárt azonban, hogy egyes szakszervezetek Budapesten forgalomlassító demonstrációt tartanak, de kizárólag saját autókkal. Vagyis: transzparensekkel lassan végigvonulnak a városon, akadályozva a közlekedőket, ám még erről sincs döntés. Ez amúgy – ha a demonstrációt nem jelentik be, illetve azt a rendőrség nem veszi tudomásul – szabálysértés lehet, mert másokat a közúton indokolatlanul nem akadályozhat senki.

Az országos leállásából vegye ki mindenki a részét, akár csak öt perc megállással – erre hív fel mindenkit Székely Tamás, a Magyar Szakszervezeti Szövetség alelnöke. Egyben arra is kér mindenkit, hogy türelemmel viselje azoknak a szolidaritását, akik ilyen okból feltartják a forgalmat az utakon. Ez persze nem szervezett akció, és megint csak büntetést vonhat maga után, de ha a tiltakozók elég sokan lesznek, bírságot biztosan nem lehet kiszabni.

Kereskedelem

Szolidárisak a pedagógusokkal, amit kék szalag, kockás ing viselésével fejeznek ki a munkavállalók – közölte Sáling József, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnöke. Az ötperces leállásra vonatkozó javaslatot maga egyébként üdvözölte, az idő rövidsége miatt azonban a szolidaritási akciót nem lehetett megszervezni. Ráadásul a kereskedelmi dolgozók is vívják a maguk harcát: az idei évre szóló bérmegállapodás még nem mindenütt született meg, s napirenden a vasárnapi bérpótlék ügye. Sálingnak különben nincs információja arról, hogy bármelyik üzlet vagy vendéglátóhely dolgozói szerdán pár percig szüneteltetnék a kiszolgálást.

Hivatalok

A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma határozottan támogatja a pedagógusokat – jelentette ki Földiák András, a közszférában működő konföderáció elnöke. Így azt is szorgalmazzák, hogy a hivatalokban szerda délben öt percre függesszék fel az ügyintézést. Egyelőre nincsenek pontos adatai arra nézvést, hogy ehhez a kezdeményezéshez hol csatlakoznak, de azt tudja: a kék szalagot bizonyosan sokan fogják viselni, és világoskék inget is számos tagjuk ölt magára. Egyébként a hivatalnokok vannak a legegyszerűbb helyzetben, mert egy ügyintéző nagyjából bármikor tarthat ötpercnyi szünetet, ami fel sem tűnik, hiszen a felek, s talán a munkahelyi vezetők sem tudják, miért zár be egy ablak rövid időre.

Ipari üzemek

Biztosan lesznek cégek, amelyeknél öt percre megáll az élet – jelentette ki a korábban idézett Székely Tamás, aki a vegyipari szakszervezeti szövetség (VDSZ) elnöke is. Például a dunaújvárosi Dunaferr és a kazincbarcikai BorsodChem dolgozói ilyen módon fejezik ki tiltakozásukat a közoktatás helyzete miatt, de más vegyipari cégeknél is lehet számítani hasonló akcióra. Országosan összesített adatokkal viszont még nem rendelkeznek, mert Gallóné felhívása óta alig több mint két munkanap telt el.

Szociális ágazat

A szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban egy hete hirdettek április 20-ra sztrájkot, miután 2013 júliusa óta folynak az ágazat bérköveteléseiről eredménytelen tárgyalások. Szűcs Viktória, a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke kérdésünkre elmondta: a saját érdekükben lépnek fel, de természetesen szolidárisak a pedagógusok iránt is. A sztrájkbizottság azt javasolta, hogy e napon belül a munkabeszüntetés időtartamát, annak kezdetét és végét intézményi szinten helyben határozzák meg. Ajánlásuk szerint a bölcsődékben – feltéve, hogy legkésőbb hétfő reggelig a szülőket tájékoztatták – egész napos, egyéb intézményekben kétórás legyen a munkabeszüntetés. Ezen a területen egyébként a Kúria döntése alapján a még elégséges szolgáltatásról nem kellett egyeztetni.

Sztrájkolhatnak a pedagógusok?

Az iskolák és a politika viszonyának aktuális kérdéseiről, a korábbi tanártüntetésekhez, illetve a múlt pénteki és szerdai pedagógussztrájkhoz kapcsolódó problémák jogi megítéléséről szervezett háttérbeszélgetést az Eötvös Károly Intézet (EKINT) hétfőn. Somody Bernadette, a jogvédő szervezet igazgatója szerint a pedagógus politizálhat, ha a politikát a közügyekkel való foglalkozással azonosítjuk. Világossá kell azonban tenni a kereteket – fogalmazott –, mert a pártpolitikának bizonyosan nincs helye a közoktatásban. Az EKINT már korábban közölte az álláspontját – emlékeztetett –, mert felhívta a figyelmet arra, hogy politikai haszonszerzés érdekében senki ne használja fel a gyermekeket.

A pedagógusok tiltakozó akciói kapcsán hangsúlyozta: a március 30-án történtek nem a sztrájkjog hatálya alá tartoznak, mert akkor a tanárok a véleménynyilvánítási szabadságukkal éltek, vállalva, hogy az egyórás munkabeszüntetésnek munkajogi következményei lehetnek. A szerdai sztrájk esetében más a helyzet: az munkajogilag rendben van, s hogy ez így is maradjon, nincs lehetőség rá, hogy a tanárok az intézmények előtt demonstráljanak. Annak viszont nincs akadálya – tette hozzá –, hogy a szülők vagy akár a diákok is tüntetést szervezzenek, s akár a pedagógusok élet- és munkakörülményein túlmutató, tehát kifejezetten politikai jellegű követelésekkel is előálljanak.

Kiderült az is, hogy a tanárok természetesen sztrájkolhatnak, bár szigorú feltételek mellett. A szakszervezeteknek kollektív munkaügyi vitát kell kezdeményezniük, és ha nem sikerül a munkáltató képviselőjével konszenzusra jutni, akkor hét napon belül legfeljebb kétórás figyelmeztető sztrájkot tarthatnak, feltéve, hogy a még elégséges szolgáltatás mértékéről van megegyezés. Ez a figyelmeztető munkabeszüntetés következik szerdán.

Kollonay Csilla munkajogász, az ELTE egyetemi tanára azt is elmondta, hogy a Pedagógusok Szakszervezetének ötperces munkabeszüntetésre vonatkozó felhívása alapján – amit a szakértő inkább úgy értelmez, hogy az érdekképviselet csupán véleménynyilvánításra kér fel másokat – elvileg szolidaritási sztrájkot hirdethetne bárki. Ennek nincsenek szigorú feltételei, tehát nem kell kollektív munkaügyi vitát kezdeményezni, nincsenek határidők, s nem kell egyeztetni a még elégséges szolgáltatás mértékéről sem.

Ebből az következik, hogy amennyiben leállna az ország, mert a szakszervezetek szolidaritási sztrájkot kezdeményeznek, annak nemigen lehetnének munkajogi következményei. A szakértő ugyanakkor felhívta a figyelmet arra: ha egyes dolgozók állnának le öt percre, akkor szankciókra számíthatnának. De azok nem lehetnének súlyosabbak – tette hozzá –, mint amikor valaki engedély nélkül rövid időre elhagyja a munkahelyét, így az elbocsátás szerinte szóba sem jöhetne.

NOL Piactér
Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.