galéria megtekintése

Katonás rendetlenség

Az írás a Népszabadság
2015. 02. 17. számában
jelent meg.


Boda András
Népszabadság

Bár Vlagyimir Putyin orosz elnök csak néhány órás villámlátogatásra érkezik ma Budapestre, szakít időt arra, hogy koszorúzással emlékezzen meg a Fiumei úti Sírkertben a második világháborúban elesett szovjet katonákról.

Az, hogy Vlagyimir Putyin ma koszorúzni fog, bizonyos értelemben nem lehet váratlan. Bár pontos számok nincsenek, de az tudható, hogy Magyarországon több mint ezer településen maradt fenn olyan katonai temető, ahová szovjet harcosokat hantoltak el a második világégés idején; összesen 82 és 112 ezer közé teszik a hazánkban elföldelt orosz katonák számát.

Ahol Putyin fejet hajt majd: a Fiumei úti parcella
Ahol Putyin fejet hajt majd: a Fiumei úti parcella
Veres Viktor

A Honvédelmi Minisztérium társadalmi kapcsolatok és háborús kegyeleti főosztályán érdeklődésünkre közölték, kevés információjuk van a szovjet katonai temetőkről. Annyit tudnak csak, hogy a skála a közelmúltban felújított, kitűnő állapotban lévőtől a leromlottig terjed. Az információhiányt azzal indokolták, a szovjet, orosz katonai emlékművekről és hősi temetőkről a települési önkormányzatoknak kell gondoskodniuk, arról pedig nem készül felmérés, hogy a helyhatóságok miként teljesítik ezt a kötelességüket. A tárca illetékes főosztálya szerint az orosz fél néhány éve átfogó sírfelújítási programot indított, amelynek keretében évi 40-50 katonai temetkezési helyet újítanak fel. Ezek közé tartozott az ország legnagyobb szovjet katonai parcellája a Fiumei úti Sírkertben, ahol becslések szerint több mint 7000 második világháború idején elhunyt katonát helyeztek végső nyugalomra.

 

Miközben a szovjet katonai temetők állapotáról nincsenek összesített adatok, a sajtóban olykor-olykor megjelennek olyan hírek, amelyek azt jelzik: a sírokról nem minden esetben gondoskodnak megfelelően. Jó példa erre az a hét évvel ezelőtti eset, amely még Oroszországban is nagy sajtóvisszhangot kapott. Mint arról annak idején lapunkban is írtunk, egy adminisztrációs hiba miatt az állam eladta a Somogy megyei Kiskorpádon lévő szovjet katonai temetőt egy vállalkozónak. Így bármilyen abszurd is, magánkézbe került a mintegy kétszáz, „a német fasiszta területrablókkal vívott harcokban elesett” szovjet katona és négy magyar tiszt holttestét rejtő föld. A hibára hamar fény derült, így az állam helyrehozhatta a diplomáciai vihart okozó adminisztrációs bakit. A temető köztulajdonba került, a település önkormányzata pedig azóta is gondozza a sírkertet.

Nem az, s nem úgy

Az Ismeretlen katona sírja, amelyet Vlagyimir Putyin meg fog koszorúzni, valójában nem sír és még csak nem is így hívják. 1921-ben indult mozgalom „a magyar fajnak a háborúban kimutatott hősi bátorságát, a magyar katona példátlanul önfeláldozó hősiességét” megörökítő emlék létrehozására. A pályázaton a Gellért-hegybe ékelődő monumentális emlék nyert. Sokan azonban a párizsi „Soldat inconnu” mintájának követését sürgették.

Így született meg végül a Nemzeti Hősök Országos Emlékköve, amelyet Kertész K. Róbert kultuszminisztériumi államtitkár tervezett.

A fedőlapon a világháború évszámai és Az ezredéves határokért felirat volt olvasható, a kardmarkolatot idéző kereszt mintájául I. András tihanyi síremléke szolgált. 1929. május 26-án avatta fel a kormányzó jelenlétében Bethlen István miniszterelnök, és 1932-ben az Ezredévi emlékművet körülvevő tér is erről a monumentumról kapta a Hősök tere nevet. (N. K. J.)

Vitákhoz vezetett egy 2008-as várpalotai eset is. A háború idején a város mai főterén mintegy háromszáz szovjet katonát temettek el. Mivel az önkormányzat nem tartotta szerencsésnek, hogy a település központjának egy része temető, úgy döntöttek, exhumálják a maradványokat. Már a holtak „átköltöztetése” is vitákat szított, de még nagyobb felháborodást okozott, hogy a munkálatokat nem kellő kegyelettel végezték. Lapunk tudósítója az újonnan kialakított temetőben egy fedetlen sírveremben lelt a katonák átszállított, földdel borított maradványaira.

Íme Putyin budapesti programja

Főkonzulátust nyitunk Kazanyban; Putyin magyarok nélkül koszorúz a Fiumei úton. Részletek az orosz elnök keddi programjáról.

Persze nem csak botrányos esetek akadnak: a Vas megyei Szentpéterfán például nemrég helyiek újították fel az ország legkisebbnek tartott szovjet katonai temetőjét. Mint azt a település polgármesterétől, Skrapitsné Jurasits Ágnestől megtudtuk, a faluban lévő, tudomásuk szerint hat közkatona és egy tiszt földi maradványait rejtő sír feletti emlékkövet vésették újra egy helybeli fiatalember közbenjárására és segítségével. A település vezetője azt mondta: úgy gondolják, hogy mivel a katonák itt haltak meg, az itt élők kötelessége méltó módon emlékezni és emlékeztetni rájuk.

Ellenforradalmi kontextus

„56-ot ellenforradalomnak nevező, frissen felújított emlékhelyet koszorúz meg Budapesten” címmel tett közzé hírt tegnap a 444.hu az Index fotóira hivatkozva. Az úgynevezett szovjet parcella valóban remek állapotban van. Az orosz elnök nem az „Örök hála és dicsőség a szovjet hősöknek, akik az 1956. októberi ellenforradalomban életüket áldozták a magyar nép szabadságáért” feliratú, a Minőségi Nőiruha üzem, a Minőségi Fehérnemű Üzem és a Minőségi Gyermekruha üzem által jegyzett emlékművet koszorúzza meg, hanem az annak közelében, a parcella közepén álló, sokkal nagyobb világháborús obeliszknél rója le kegyeletét. Egyébiránt a ruhagyári emlékmű nem az egyetlen olyan, amely az ’56-os közbenjárásukért mond köszönetet a szovjeteknek. Hasonló modorban (sőt két nyelven) rótta le kegyeletét az elesettek előtt annak idején a Május 1. Ruhagyár, a Vörös Október Ruhagyár is, mi több, van egy márványból készült síremlék, amelyen egyszerre tucatnál is több élüzem emlékezik a messziről jött harcosokra. Köztük például a Budapesti Sertésvágóhíd és Húsfeldolgozó Vállalat, a Budapesti Szesz, Élesztő és Likőrgyár, valamint a IX. kerületi Vendéglátó-ipari Vállalat. Mint a 444 emlékeztetett, a parcellát egy orosz milliárdos közreműködésével újították fel, és tavaly év végén adták át. A második világháborúban elesett katonák mellé visszakerültek az 1956-ot ellenforradalomként beállító feliratokkal díszített, vörös csillagos obeliszkek is.

Az okot firtató kérdésre Hende Csaba honvédelmi miniszter akkor azt mondta: a tárca a magyar–orosz kormányközi hadisírgondozó vegyes bizottságnak 2013-ban jelezte, hogy a hadisíron olvasható feliratok sértik az alaptörvényt. Még javaslatot is tettek egy új szövegre, ami ez lett volna: „Az 1956. évi események során elesett szovjet katonák emlékére”.

Az oroszok azonban nem reagáltak a magyar fél javaslatára. (Bárkay Tamás)

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.